Felpörgött a magyar ipar, de fogy a szusz - mennek a találgatások, mi jöhet ezután

Az előzetes statisztikai adatok szerint a termelés szeptemberben 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az előző hónappal összevetve 2,7 százalékkal bővült.

Bár a részletes ipari termelési adatokat csak később közli a Központi Statisztikai Hivatal, az Erste várakozása szerint a belföldi értékesítésre szánt ipar teljesíthetett gyengébben szeptemberben, míg az exportra szánt kibocsátás visszaállhatott az augusztus előtti magas szintre - írta kommentárjában Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője. A szakértő szerint a munkanaphatás segítette a növekedést; az ettől megtisztított éves növekedés 5,2 százalékos az augusztusi 2,8 százalék után.

Nem átmeneti a lassulás?

Havi szinten csupán 2,7 százalékos növekedést mutatott szeptemberben az ipar, az augusztusi 5,7 százalékos visszaesés után, így beigazolódott a gyanú, hogy nem csak az ideiglenes autógyári leállások álltak a megtorpanás mögött, hanem általános lassulás jellemzi a hazai ipart - vélekedett Gabler Gergely. Az elemző szerint nagy baj azért nincsen, hiszen júliusban majdnem történelmi csúcson volt Magyarország ipari kibocsátása, 2008 februárja óta nem járt ezen a szinten a termelés.

Érezni az orosz szankciók hatásait

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy vélte, hogy a vártnak megfelelően kezd magához térni az ipar az augusztusi mélypontról. Az augusztusi visszaesést elsősorban az Audi átmeneti leállása okozta, továbbá az orosz embargó hatásai is érezhetőek voltak már az élelmiszer-, ital, dohánytermék gyártásnál. Utóbbi a szakértő szerint tartós hatás lehet az iparban, de a járműgyártás számai szeptemberben már kedvezőbb adatokat hozhattak.

A járműgyártás bővülő kapacitásai (Audi, Mercedes), például a Suzukinál a többműszakos termelés előbb-utóbb várható visszaállása is afelé mutatnak, hogy az augusztusi mélypont átmeneti volt. Óvatosságra inthet azonban az elemző szerint, hogy az orosz szankcióknak máris érezhető hatásuk volt az élelmiszeriparban. Az eurózóna, és főként Németország nem éppen fényes kilátásai is rontják a hazai ipar lehetőségeit, így elképzelhető, hogy a 10 százalék feletti szintre nem fog visszatérni az ipar dinamikája - fogalmazott Réczey Zoltán.

Pörög, pörög, de nem úgy, mint néhány hónapja

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője közölte, a szeptemberi adatból egyértelműen látszik, hogy az augusztusi megtorpanás egyszeri kilengés volt, ami az Audi-gyár leállása, és a Suzuki-gyár visszafogottabb termelése miatt következett be. Azaz nincs szó tartós, sokkszerű visszaesésről. Bár a részletes adatokra még várni kell, a szeptemberi bővülésben főszerepe lehetett az Audi-gyár megindulásának - kommentálta az adatokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár az ipar ismét felpörgött, az is látható, hogy lassul a tempó. Ez elsősorban az eurózóna gyengélkedésével, az onnan érkező megrendelések viszonylag alacsony állománya mellett azzal is magyarázható, hogy a magyar a Suzuki-gyár modellváltás miatt kisebb fordulatszámon pörög.

Németh Dávid szerint összességében a helyzet a növekedés miatt kedvező, de az augusztus előtt látott kétszámjegyű fejlődésről "le kell mondania" a magyar iparnak, így az idei év egészében 8 százalék körüli növekedés várható a szektorban, jövőre pedig 6 százalékos lehet a bővülés. Igaz, ezt még számos dolog, például az eurózóna, a világgazdaság teljesítménye nagyban befolyásolhatja - közölte.