Szemben Oroszországgal, amely a kezdeti sok után teljes mértékben alkalmazkodott az alacsony olajárhoz, Szaúd-Arábia pénzügyi helyzete egyre aggasztóbb. A bankoknál elhelyezett pénzek mennyisége a 90-es évek óta nem látott mértékben esett. A cégek pénze többek között azért fogy, mert az állam késlekedik a fizetésekkel, a közszféra számlái pedig azért fogynak, mert az állam egyre nagyobb deficitet halmoz fel. A bankoknál a csökkenő likviditás hatására a 3 hónapos bankközi kamatláb 11 százalék fölé emelkedett.
Végső soron tehát a gond abból adódik, hogy a szaúdi királyság sem a valutáját nem hagyta leértékelődni, sem a fizetési mérlegét is költségvetését nem igazította kis az olajbevételek visszaesésével párhuzamosan. A költségvetési deficit a GDP 16 százalékára rúg.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
