Az EU-s átlagtól való elmaradás GDP arányos mértéke 2010 óta állandó. A magyar egészségügyi kiadás a GDP 4,7 százaléka, a cseh közel 9, a szlovák 6,9, a lengyel 6,1 százalék – hívja fel a figyelmet a Gazdaságkutató Intézet legfrissebb elemzése.
A forráshiány közvetlen következményei mérhetők: növekvő és hosszabbodó várólisták, háziorvos- és nővérhiány, az egészségügyi infrastruktúra romlása. Az elmaradt beruházásokat nem lehet egyik évről a másikra pótolni, a lemaradás visszafordítása évtizedes feladat.
Mit mutatnak a szociális védelmi kiadások adatai, és kit érint ez leginkább?
A szociális védelemre fordított GDP-arány 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett. Ezzel az EU-ban csak Máltát és Írországot előzzük meg.
Fotó: DepositPhotos.com
A visszaesés egyik jól látható jele az időskori elszegényedés: a 65 év felettiek körében a relatív jövedelmi szegénységi arány 2010-ben 4,9 százalék volt, 2024-re 13,8 százalékra nőtt.
Minél tovább késik a beavatkozás, annál nehezebb és tőkeigényesebb lesz az alapvető ellátási funkciók helyreállítása.
Mit tervez az új kormány, és elegendő-e ez?
Az egészségügyre tervezett évi 500 milliárd forintos többletforrás érdemi előrelépés, de a szociális szféráról egyelőre kevés szó esik. A lakhatási nehézségekre az új kormány bérlakásfejlesztési programot tervez, érdemi előrelépés azonban ezen a téren egyelőre nem történt.
A GKI elemzése szerint fenntartható fejlődéshez a fizikai beruházások dominanciáját emberközpontú forrásallokációnak kell felváltania, amely kiemelt figyelmet fordít a humán és szociális ellátórendszerek finanszírozására.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
