Horvátországban életbe lép a részleges boltzár július 1-jével, a legtöbb üzlet – néhány kivételtől eltekintve – évente legfeljebb 16 vasárnapon lehet nyitva. A kereskedők maguk dönthetik el egyéni igényeik, a szezonalitás, a mikrolokáció és egyéb releváns tényezők alapján, hogy melyik 16 vasárnapon tartanak nyitva az évben.
A munkarendet hétfőtől szombatig a munkáltató határozza meg, a munkaidő nem lehet több 90 óránál. Vasárnapi nyitva tartás esetén ez legfeljebb 105 óra lehet. A zárva tartás az ünnepnapokra is vonatkozik.
A folyó év végéig összesen 27 vasárnap van még hátra, így az idén gyakrabban lesznek nyitva az üzletek, mint jövőre, ami elég időt ad a horvát állampolgároknak az alkalmazkodásra – írták a helyi lapok.
Az üzletek többsége már elkészítette a beosztását, és jelezte azt a vásárlóknak. A turisztikai térségekben a nyári szezonban többnyire teljes egészében nyitva lesznek a boltok és a bevásárlóközpontok, míg a kontinensen a tanévkezdés és az év végi ünnepek előtti vasárnapokon lehet majd csak vásárolni.
A jogszabály a kivételek között említi a benzinkutakat, valamint a kórházak, szállodák, kulturális és vallási intézmények, nemzeti parkok, repülőterek, busz- és vasútállomások területén működő üzleteket, továbbá a vásárokat és a piacokat. A trafikok vasárnap és ünnepnapokon 7-től 13 óráig lehetnek nyitva.
Horvátországban eddig az üzletek vasárnapi zárva tartására tett kísérletek mindegyike kudarcot vallott. 2003-ban Ivica Račan szociáldemokrata kormányfő rendelte el az üzletek vasárnapi zárva tartását, de az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az erről szóló törvényt. Öt évvel később az Ivo Sanader vezette jobboldali kormány is próbálkozott, de a taláros testület ezt is elvetette. Andrej Plenković kormánya először 2021-ben állt elő ezzel a tervvel, de akkor a koronavírus-járvány miatt nem bocsátották szavazásra. Tavaly decemberben a kabinet ismét elfogadta ez erről szóló törvénymódosítási javaslatot, amelyet idén március 17-én meg is szavazott a parlament.
(MTI)
Bóka János számolt be róla. 
