Halál az utakon: többen élik túl az autózást, mint tavaly
2009 első félévében 9%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma 2008 ugyanezen időszakához viszonyítva. Kimenetelük is kedvezőbben alakult
2009 első félévében 9%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma 2008 ugyanezen időszakához viszonyítva. Kimenetelük is kedvezőbben alakult: a halálos balesetek száma 4%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 13%-kal lett alacsonyabb. Közúti balesetben 403 személy vesztette életét, 13-al kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ittasan okozott balesetek száma az összes baleseti számhoz képest jóval kisebb mértékben, 1%-kal csökkent - olvasható a KSH tájékoztatójában.
A balesetek száma 2000–2007 között emelkedett, azóta csökken. Az elmúlt félévben több mint 8100 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 67%-a lakott területen belül. A legnagyobb mértékben a lakott területen belül történt balesetek száma mérséklődött: 2008 első félévéhez képest 12%-kal; a lakott területen kívül okozott baleseteké 6%-kal.
A halálos balesetek száma a féléven belül erőteljes ingadozást mutat: 2008 azonos hónapjaihoz viszonyítva februárban volt a legalacsonyabb, márciusban és júniusban viszont 7 és 6%-kal több halálos kimenetelű baleset történt.
A vizsgált időszakban közel 11 ezren szenvedtek közúti balesetet. Közülük 403 személy vesztette életét, a súlyosan megsérültek száma túllépte a 2900-at, a könnyen megsérülteké megközelítette a 7600-at. A baleset során meghalt személyek 43%-a vétlen volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 59%-a, az áldozatul esett elöl ülő utasok 47%-a, a hátul ülő utasok 82%-a nem használta a biztonsági övet.
2009 első felében azoknál a baleseteknél, amelyekben több jármű vett részt, minden balesettípusban csökkenést tapasztalt a KSH; a legnagyobb mértékben a közúti–vasúti kereszteződésben történt baleseteknél (az előző év azonos időszakihoz képest több mint harmadával). A magányos (egyjárműves) járműbalesetek kategóriájába tartozó balesetek száma nőtt, leginkább a több megcsúszás, farolás, felborulás, pályaelhagyás következtében.
A balesetek 64%-át személygépkocsik okozták, 10%-át kerékpárosok, 9%-át segédmotoros kerékpárosok és motorkerékpárosok, 8%-át teherszállító járművek, 6%-át gyalogosok, 3%-át egyéb járművek, utasok és egyéb okozók.
A balesetek 92%-a járművezetők hibájából történt – a leggyakrabban nem megfelelően választották meg a sebességet. 2008 első félévének adataihoz viszonyítva a gyalogosok okozta balesetek csökkentek a leginkább (30%), illetve a segédmotoros kerékpáros balesetek nőttek a legnagyobb mértékben (közel 8%).
A külföldi állampolgárok 4%-ban voltak okozói a baleseteknek; az általuk okozott balesetek 35%-ában az érintett külföldi személy román nemzetiségű volt.
Az autópályákon közlekedők 2009 első félévében 7%-kal kevesebb balesetet okoztak, mint egy évvel korábban. A balesetek száma azonban autópályánként eltérően alakult: az M7-esen 26%-kal nőtt, az M30-ason az előző évivel azonos számú baleset történt, az M5-ösön 47%-kal csökkent a 2008. azonos időszakihoz képest. A relatív baleseti mutató az M1-es autópályán volt a legmagasabb (100 km-re jutó 27 baleset), az M30-ason a legalacsonyabb (a viszonyszám értéke itt 14). A megsérült személyek 29%-a külföldi állampolgár volt.
A balesetek 13%-ánál szerepelt a háttérben alkohol. Az ittasan okozott balesetek száma az előző év azonos
időszakihoz képest minden kategóriában csökkent, kivéve a kerékpárosokat, akik esetében 8%-kal nőtt. Az ittasan okozott balesetek aránya a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek között a legmagasabb (26%).
Régiós bontásban tekintve 2008 első félévének adataihoz viszonyítva a balesetek száma mindenütt csökkent, a legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon (12%). Az ittasan okozott balesetek száma országosan az előző évivel közel azonosan alakult, régiónként viszont eltérő képet mutat: Észak-Alföldön emelkedett a legnagyobb mértében (23%), és Közép-Dunántúlon csökkent a leginkább (44%) - olvasható a KSH tájékoztatójában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. december 23. 05:46
Az idei év egyik legmeghatározóbb globális gazdasági kihívását a Donald Trump által elindított és kiszélesített kereskedelmi háború jelentette. Az amerikai elnök áprilisban mindenkire ráijesztett az első vámtételek meghatározásával, de a kétoldalú tárgyalások elindulásával lecsillapodtak a kedélyek. A globális kereskedelem azonban már nem lesz ugyanolyan, mint Trump előtt volt. A Klasszis Podcast vendége Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
A hétfői tüntetés este 8 óráig tart, de kedden visszatérhetnek Budapest útjaira a dudáló kamionosok. A kormánytól többek között azt követelik, hogy az útdíjat ne akkora mértékben emeljék meg, mint amiről Lázár János beszélt.
A tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja az Európai Bizottság a Tanácsnak, hogy újabb szakaszba léptesse a túlzottdeficit-eljárást. Eközben a kormány a GDP 2,2 százalékának megfelelő pénzt osztogat el.
Hétfőn délután megérkezett a Hősök terére a kamionos tüntetés konvoja. A térre azonban a rendőrség csak ötven járművet enged be, a többiek másfelé indulhatnak.
2009 első félévében 9%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma 2008 ugyanezen időszakához viszonyítva. Kimenetelük is kedvezőbben alakult 
Emelkedéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
