Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Halál az utakon: többen élik túl az autózást, mint tavaly
2009 első félévében 9%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma 2008 ugyanezen időszakához viszonyítva. Kimenetelük is kedvezőbben alakult
2009 első félévében 9%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma 2008 ugyanezen időszakához viszonyítva. Kimenetelük is kedvezőbben alakult: a halálos balesetek száma 4%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 13%-kal lett alacsonyabb. Közúti balesetben 403 személy vesztette életét, 13-al kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ittasan okozott balesetek száma az összes baleseti számhoz képest jóval kisebb mértékben, 1%-kal csökkent - olvasható a KSH tájékoztatójában.
A balesetek száma 2000–2007 között emelkedett, azóta csökken. Az elmúlt félévben több mint 8100 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 67%-a lakott területen belül. A legnagyobb mértékben a lakott területen belül történt balesetek száma mérséklődött: 2008 első félévéhez képest 12%-kal; a lakott területen kívül okozott baleseteké 6%-kal.
A halálos balesetek száma a féléven belül erőteljes ingadozást mutat: 2008 azonos hónapjaihoz viszonyítva februárban volt a legalacsonyabb, márciusban és júniusban viszont 7 és 6%-kal több halálos kimenetelű baleset történt.
A vizsgált időszakban közel 11 ezren szenvedtek közúti balesetet. Közülük 403 személy vesztette életét, a súlyosan megsérültek száma túllépte a 2900-at, a könnyen megsérülteké megközelítette a 7600-at. A baleset során meghalt személyek 43%-a vétlen volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 59%-a, az áldozatul esett elöl ülő utasok 47%-a, a hátul ülő utasok 82%-a nem használta a biztonsági övet.
2009 első felében azoknál a baleseteknél, amelyekben több jármű vett részt, minden balesettípusban csökkenést tapasztalt a KSH; a legnagyobb mértékben a közúti–vasúti kereszteződésben történt baleseteknél (az előző év azonos időszakihoz képest több mint harmadával). A magányos (egyjárműves) járműbalesetek kategóriájába tartozó balesetek száma nőtt, leginkább a több megcsúszás, farolás, felborulás, pályaelhagyás következtében.
A balesetek 64%-át személygépkocsik okozták, 10%-át kerékpárosok, 9%-át segédmotoros kerékpárosok és motorkerékpárosok, 8%-át teherszállító járművek, 6%-át gyalogosok, 3%-át egyéb járművek, utasok és egyéb okozók.
A balesetek 92%-a járművezetők hibájából történt – a leggyakrabban nem megfelelően választották meg a sebességet. 2008 első félévének adataihoz viszonyítva a gyalogosok okozta balesetek csökkentek a leginkább (30%), illetve a segédmotoros kerékpáros balesetek nőttek a legnagyobb mértékben (közel 8%).
A külföldi állampolgárok 4%-ban voltak okozói a baleseteknek; az általuk okozott balesetek 35%-ában az érintett külföldi személy román nemzetiségű volt.
Az autópályákon közlekedők 2009 első félévében 7%-kal kevesebb balesetet okoztak, mint egy évvel korábban. A balesetek száma azonban autópályánként eltérően alakult: az M7-esen 26%-kal nőtt, az M30-ason az előző évivel azonos számú baleset történt, az M5-ösön 47%-kal csökkent a 2008. azonos időszakihoz képest. A relatív baleseti mutató az M1-es autópályán volt a legmagasabb (100 km-re jutó 27 baleset), az M30-ason a legalacsonyabb (a viszonyszám értéke itt 14). A megsérült személyek 29%-a külföldi állampolgár volt.
A balesetek 13%-ánál szerepelt a háttérben alkohol. Az ittasan okozott balesetek száma az előző év azonos
időszakihoz képest minden kategóriában csökkent, kivéve a kerékpárosokat, akik esetében 8%-kal nőtt. Az ittasan okozott balesetek aránya a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek között a legmagasabb (26%).
Régiós bontásban tekintve 2008 első félévének adataihoz viszonyítva a balesetek száma mindenütt csökkent, a legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon (12%). Az ittasan okozott balesetek száma országosan az előző évivel közel azonosan alakult, régiónként viszont eltérő képet mutat: Észak-Alföldön emelkedett a legnagyobb mértében (23%), és Közép-Dunántúlon csökkent a leginkább (44%) - olvasható a KSH tájékoztatójában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyarországnak nem egyszerűen több exportra, hanem több saját piacot építő és birtokló magyar vállalatra van szüksége – ez az egyik fő megállapítása a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatcsomagnak, amely Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter asztaláig is eljuthat. A szövetség szerint a magyar gazdaság korábban évtizedekig sikeresen működő modelljei mára teljesen kifulladtak, így új utakat kell találni a GDP felpörgetéséhez.
A magyar fizetőeszköz a múlt héten nagyot erősödött, hiszen az első napokban még a 370-es szint körül járt az euróval szemben, pénteken pedig 361-es kurzust is láthattunk. A háttérben a jegybanki politika változásáról szóló hírek állnak, de a következő hónapokban még többtényezős lesz ez az egyenlet.
3,67 milliárd forint kommunikációra, 110 milliós drónshow, 160 milliós dokumentumfilm – hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Miniszterelnökség a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti kommunikációs költései miatt.
Az élelmiszerárak évtizedek óta nem látott mértékű csökkenése segítette, a szolgáltatások viszont emelték az inflációt augusztusban. Ami összességében éves alapon enyhén, 1,3 százalékra gyorsult. Havi alapon pedig a 0,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg augusztusban az előző év azonos hónapi értéket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban 1,2 százalékos volt a drágulás mértéke, ami akkor közel 10 éves mélypontnak számított.
2009 első félévében 9%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma 2008 ugyanezen időszakához viszonyítva. Kimenetelük is kedvezőbben alakult 
Ez történt szerdán. 
