|
| Érdekszövetség: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a VW-csoport és az Audi vezetőivel az Audi Hungária Zrt. alapításának 25. évfordulóján, idén szeptember 20-án Győrben. MTI Fotó: Krizsán Csaba |
A német vállalatokat a gyakorlatban az üzlet érdekli, nem pedig a politika, és továbbra is nagy erőkkel fektetnek be Magyarországon – állapította meg a Die Zeit terjedelmes riportjában. A német hetilap annak járt utána, hogy miként erősítik a német cégek befektetéseikkel „az európai uniós alapértékeket folyamatosan megsértő” Orbán-kormányt.
BMW: évtizedekre döntünk
A Zeit által megkérdezett vállalatok érezhetően próbálják távol tartani magukat a politikától. A BMW, amely július végén jelentette be egymilliárd eurós debreceni beruházását, például nem válaszolt arra a kérdésre, hogy valóban nem játszottak-e szerepet a helyszín kiválasztásánál „a politikai nézeteltérések.”
| A németek a legnagyobb befektetők A külföldi cégek közül a németek fektették be eddig a legtöbb pénzt Magyarországon: közvetlen beruházásaik összértéke 2016 végén meghaladta a 18 milliárd eurót. Ez az összes külföldi befektetés ötöde. Az összeg csaknem negyven százaléka az autógyártásba folyt, de több milliárd eurót invesztáltak a feldolgozó- és az energiaiparba, valamint az info-kommunikációba és a kereskedelembe is. Az új német beruházások nettó értéke az elmúlt két évben összességében növekedett (évi mintegy egymilliárd euróra), és jóval meghaladta az előző három év értékét. A tíz legnagyobb magyarországi cég között négy német (Audi, Bosch, Mercedes-Benz, Telekom) található. A német vállalatok több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Forrás: DUIHK |
A bajor autógyártó szóvivője szerint egy ilyen befektetésnél nem az aktuális politikai helyzet, hanem hosszútávú szempontok alapján döntenek, hiszen ezek a döntések évtizedekre szólnak. Debrecen esetében a szempontok között említette a bérköltségeket, az adózást, az infrastruktúrát, a közlekedési kapcsolatokat, az oktatási intézményeket, a jó elérhetőséget, a már meglévő beszállítói hálózatot, a régió szakképzett munkaerejét, valamint azt, hogy a konkurencia már régóta Magyarországon van.
A debreceni beruházásra nem igényeltek uniós forrást, a magyar állam által adott konkrét támogatásról pedig – kölcsönös megállapodásuk alapján – egyik fél sem beszél.
Mercedes: jók a tapasztalataink
A Kecskeméten újabb gyárat építő Mercedes szintén nem kommentálta az Orbán-kormány és az EU közötti aktuális vitát. A sváb cég szerint a befektetési döntéseket számos hosszú távú szempont alapján hozzák meg, Magyarországgal mint befektetési helyszínnel pedig „nagyon jó tapasztalataik” vannak.
„Konstruktív párbeszédet keresünk a hatóságokkal és a politikával a világ minden olyan részén, ahol gyáraink vannak” – tették hozzá. A lap megjegyzi, hogy a Mercedes az Orbán-korszak idején, 2012-ben kezdte meg a termelést Kecskeméten.
Audi: jó a hangulat
A győri Audinál „nagyon jó a hangulat”, az EU-val fennálló politikai viták nincsenek hatással a működésre, mondta el Lőre Péter, az Audi Hungária szóvivője.
Az ingolstadti cég eddig csaknem kilencmilliárd eurót invesztált a Duna-parti városba, és „szeretné továbbírni a sikertörténetet”. Idén szeptember 20-án pedig Herbert Diess, az Audit birtokló Volkswagen-csoport vezére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt ünnepelte a gyártás megindításának 25. évfordulóját.
Alacsony bérek és adóterhek
| Nem kivonulnak, hanem bővítenek A Magyarországon jelen lévő német és más külföldi befektetők gazdasági helyzete javult az elmúlt egy évben, a magyar gazdaság állapotát pedig most látják a legjobbnak 2005 óta, derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaszi konjunktúra-jelentéséből. A külföldi cégek olyan mértékben szeretnék bővíteni tevékenységüket és létszámukat hazánkban, amire a kétezres évek eleje óta nem volt példa. Elsősorban a nagy, exportorientált feldolgozóipari vállalatok terjeszkednének. Összességében nőtt a Magyarország melletti elkötelezettségük is: míg tavaly a megkérdezettek cégvezetők 81, idén már 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ma is hazánkat választaná beruházása helyszínéül. A térség legvonzóbb befektetési célpontja ugyanakkor továbbra is Csehország. Magyarország változatlanul a középmezőnyben, a tizedik helyen áll. Forrás: DUIHK |
A német lap idézi Dirk Wölfert, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetőjét is. Szerinte a német bérek átlagban még mindig négyszer nagyobbak a magyar fizetéseknél, de még a szakképzett munkaerőnél is háromszoros a különbség.
Ráadásul a társasági adókulcs Magyarországon a legalacsonyabb (kilenc százalék) az EU-ban, a szociális hozzájárulási adó pedig 27,5-ről 19,5 százalékra csökkent. Befektetői szempontból vonzó szempont az is, hogy itt szinte soha nincsenek sztrájkok. Attól pedig nem kell tartani, hogy az ország kilép az EU-ból, mondja Dirk Wölfer.
Orbán vörös szőnyege
A Zeit megemlíti, hogy az autóipari cégek mellett a Continental, a Bosch, a Thyssenkrupp, a Schäffler és a Siemens is nagy erőkkel invesztál Magyarországon, amit az Orbán-kormány saját autokrata politikájának megerősítéseként értelmez. Miközben a magyar kormányfő az uniós politikusokat szidja, a befektetők előtt kiteríti a vörös szőnyeget.
A privátbankár.hu elmúlt hetekben folytatott háttérbeszélgetéseiből szintén az derült ki, hogy a német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel. (Háttéranyagunkat itt olvashatja.)
Semjén is ott volt
A német kormány szintén próbálja kerülni a nyílt konfrontációt a magyar kormánnyal, és inkább a folyamatos párbeszédre épít. A budapesti Német Nagykövetség német egység napja alkalmából tartott tegnapi fogadásán például részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
|
| Wolfgang Illner katonai attasé, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Volkmar Wenzel nagykövet és Walter Momper, Berlin egykori polgármestere a Német Nagykövetség tegnapi fogadásán. Fotó: Német Nagykövetség |
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
