6p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A német vállalatok nem foglalkoznak magyar demokrácia állapotával, és gőzerővel invesztálnak a magyar gazdaságba – állítja a Die Zeit. Ugyanez derült ki néhány hete a privátbankár.hu által folytatott háttérbeszélgetésekből. A Mercedes és társai az Orbán-kormány politikájáról nem nyilatkoznak, és amúgy köszönik, jól érzik magukat nálunk.
Érdekszövetség: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a VW-csoport és az Audi vezetőivel az Audi Hungária Zrt. alapításának 25. évfordulóján, idén szeptember 20-án Győrben. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A német vállalatokat a gyakorlatban az üzlet érdekli, nem pedig a politika, és továbbra is nagy erőkkel fektetnek be Magyarországon – állapította meg a Die Zeit terjedelmes riportjában. A német hetilap annak járt utána, hogy miként erősítik a német cégek befektetéseikkel „az európai uniós alapértékeket folyamatosan megsértő” Orbán-kormányt.

BMW: évtizedekre döntünk

A Zeit által megkérdezett vállalatok érezhetően próbálják távol tartani magukat a politikától. A BMW, amely július végén jelentette be egymilliárd eurós debreceni beruházását, például nem válaszolt arra a kérdésre, hogy valóban nem játszottak-e szerepet a helyszín kiválasztásánál „a politikai nézeteltérések.”

A németek a legnagyobb befektetők
A külföldi cégek közül a németek fektették be eddig a legtöbb pénzt Magyarországon: közvetlen beruházásaik összértéke 2016 végén meghaladta a 18 milliárd eurót. Ez az összes külföldi befektetés ötöde. Az összeg csaknem negyven százaléka az autógyártásba folyt, de több milliárd eurót invesztáltak a feldolgozó- és az energiaiparba, valamint az info-kommunikációba és a kereskedelembe is. Az új német beruházások nettó értéke az elmúlt két évben összességében növekedett (évi mintegy egymilliárd euróra), és jóval meghaladta az előző három év értékét. A tíz legnagyobb magyarországi cég között négy német (Audi, Bosch, Mercedes-Benz, Telekom) található. A német vállalatok több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.

Forrás: DUIHK

A bajor autógyártó szóvivője szerint egy ilyen befektetésnél nem az aktuális politikai helyzet, hanem hosszútávú szempontok alapján döntenek, hiszen ezek a döntések évtizedekre szólnak. Debrecen esetében a szempontok között említette a bérköltségeket, az adózást, az infrastruktúrát, a közlekedési kapcsolatokat, az oktatási intézményeket, a jó elérhetőséget, a már meglévő beszállítói hálózatot, a régió szakképzett munkaerejét, valamint azt, hogy a konkurencia már régóta Magyarországon van.

A debreceni beruházásra nem igényeltek uniós forrást, a magyar állam által adott konkrét támogatásról pedig – kölcsönös megállapodásuk alapján – egyik fél sem beszél.              

Mercedes: jók a tapasztalataink

A Kecskeméten újabb gyárat építő Mercedes szintén nem kommentálta az Orbán-kormány és az EU közötti aktuális vitát. A sváb cég szerint a befektetési döntéseket számos hosszú távú szempont alapján hozzák meg, Magyarországgal mint befektetési helyszínnel pedig „nagyon jó tapasztalataik” vannak.

„Konstruktív párbeszédet keresünk a hatóságokkal és a politikával a világ minden olyan részén, ahol gyáraink vannak” – tették hozzá. A lap megjegyzi, hogy a Mercedes az Orbán-korszak idején, 2012-ben kezdte meg a termelést Kecskeméten.

Audi: jó a hangulat

A győri Audinál „nagyon jó a hangulat”, az EU-val fennálló  politikai viták nincsenek hatással a működésre, mondta el Lőre Péter, az Audi Hungária szóvivője.

Az ingolstadti cég eddig csaknem kilencmilliárd eurót invesztált a Duna-parti városba, és „szeretné továbbírni a sikertörténetet”. Idén szeptember 20-án pedig Herbert Diess, az Audit birtokló Volkswagen-csoport vezére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt ünnepelte a gyártás megindításának 25. évfordulóját.

Alacsony bérek és adóterhek

Nem kivonulnak, hanem bővítenek
A Magyarországon jelen lévő német és más külföldi befektetők gazdasági helyzete javult az elmúlt egy évben, a magyar gazdaság állapotát pedig most látják a legjobbnak 2005 óta, derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi  Kamara tavaszi konjunktúra-jelentéséből. A külföldi cégek olyan mértékben szeretnék bővíteni tevékenységüket és létszámukat hazánkban, amire a kétezres évek eleje óta nem volt példa.  Elsősorban a nagy, exportorientált feldolgozóipari vállalatok terjeszkednének.  Összességében nőtt a Magyarország melletti elkötelezettségük is: míg tavaly a megkérdezettek cégvezetők 81, idén már 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ma is hazánkat választaná beruházása helyszínéül. A térség legvonzóbb befektetési célpontja ugyanakkor továbbra is Csehország. Magyarország változatlanul a középmezőnyben, a tizedik helyen áll.   

Forrás: DUIHK

A német lap idézi Dirk Wölfert, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetőjét is. Szerinte a német bérek átlagban még mindig négyszer nagyobbak a magyar fizetéseknél, de még a szakképzett munkaerőnél is háromszoros a különbség.      

Ráadásul a társasági adókulcs Magyarországon a legalacsonyabb (kilenc százalék) az EU-ban, a szociális hozzájárulási adó pedig 27,5-ről 19,5 százalékra csökkent. Befektetői szempontból vonzó szempont az is, hogy itt szinte soha nincsenek sztrájkok. Attól pedig nem kell tartani, hogy az ország kilép az EU-ból, mondja Dirk Wölfer.

Orbán vörös szőnyege

A Zeit megemlíti, hogy az autóipari cégek mellett a Continental, a Bosch, a Thyssenkrupp, a Schäffler és a Siemens is nagy erőkkel invesztál Magyarországon, amit az Orbán-kormány saját autokrata politikájának megerősítéseként értelmez. Miközben a magyar kormányfő az uniós politikusokat szidja, a befektetők előtt kiteríti a vörös szőnyeget.  

A privátbankár.hu elmúlt hetekben folytatott háttérbeszélgetéseiből szintén az derült ki, hogy a német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel. (Háttéranyagunkat itt olvashatja.)

Semjén is ott volt

A német kormány szintén próbálja kerülni a nyílt konfrontációt a magyar kormánnyal, és inkább a folyamatos párbeszédre épít. A budapesti Német Nagykövetség német egység napja alkalmából tartott tegnapi fogadásán például részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

Wolfgang Illner katonai attasé, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Volkmar Wenzel nagykövet és Walter Momper, Berlin egykori polgármestere a Német Nagykövetség tegnapi fogadásán.  Fotó: Német Nagykövetség
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ausztriáig nyúlt a lélegeztetőgépes ügy, két embert letartóztattak
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 13:41
Lélegeztetőgépek és maszkok hasznából épülhetett a bűnös pénz-
Makro / Külgazdaság Megjöttek a friss üzemanyagárak, visszafogottan örülhetünk
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:40
Október 29-én, csütörtökön sem változnak a benzinkutak árai.
Makro / Külgazdaság Az Egyesült Államok útjára lép Magyarország a vagyonadóval?
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:13
Vagyontervezési kultúrát szül a vagyonadó? Ezt a kérdést boncolgatja az APELSO Wealth Management.
Makro / Külgazdaság Bejelentette lemondását az Európai Központi Bank elnöke
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:00
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke lemondott, és február 7-én távozik posztjáról.
Makro / Külgazdaság Kármán Andrásék a ciklus végéig kijelölték a pályát, már csak egy kérdés maradt: sikerül rajta végigmenni?
Imre Lőrinc | 2026. október 29. 10:41
Szerdán tette közzé a Pénzügyminisztérium a 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját. Kármán András már a jövő évi büdzsétervezet bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy „fejnehéz” költségvetési kiigazítást hajtanak végre, ami azt jelenti, hogy 2027-ben valósulhat meg a legnagyobb mértékű hiánycsökkentés: az idei, várhatóan 7,5 százalékos eredményszemléletű, GDP-arányos államháztartási hiány 4,9 százalékra mérséklődhet.
Makro / Külgazdaság Évi több mint ezer milliárd forint pluszt kellene fordítani a védelmi iparra, de miből?
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 10:05
A hazai védelmi ipar fejlesztése mérsékelheti az importfüggőséget, miközben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a költségvetési bevételek bővüléséhez – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön közzétett elemzésében.
Makro / Külgazdaság Hátborzongató jövőkép: több hőség, kevesebb hasznosítható víz, nagyobb gazdasági kockázat
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 09:45
Valamit tennünk kell, ha mindezeket el szeretnénk kerülni.
Makro / Külgazdaság Nem lehet bírni Európával, ha elektromos autókról van szó
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 08:57
Világszerte rekordot döntött az akkumulátoros elektromos autók értékesítése az év első kilenc hónapjában. A növekedést elsősorban az európai piac hajtotta, miközben Kínában stagnált, az Egyesült Államokban pedig visszaesett a kereslet – derül ki a PwC tanácsadó vállalat elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Iváncsán és Komáromban is leépít a dél-koreai akkumulátorgyár
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 08:45
Az iváncsai üzem után a komáromi telephelyen is elbocsátások kezdődtek az SK On Hungarynél. A szakszervezet szerint több magyar és legalább húsz ukrán munkavállaló veszítette el állását, miközben a vállalat az üzleti környezetre hivatkozik.
Makro / Külgazdaság Feltámadt a magyar külkereskedelem, az is kiderült, mekkora arányban üzletelünk az Európai Unióval
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 08:30
Szeptemberben 907 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a kivitel volumene 4,6 százalékkal, a behozatalé 5,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Augusztusban még 481 millió eurós hiány mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG