6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt, derült ki a privátbankár.hu háttérbeszélgetéseiből. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel.
Megy az üzlet: az egymilliomodik Mercedes a kecskeméti gyárban (Fotó: cégközlés)

„Néhány dolgot hasonlóan láttunk, más dolgokat, ahogy az várható volt, különbözően” - jelentette ki Angela Merkel még július elején, miután Berlinben fogadta Orbán Viktort. A német kancellár közös sajtótájékoztatójukon többször is egyértelműen jelezte, hogy egyes kérdésekben (például migráció) nem ért egyet a magyar kormánnyal, az esemény végén pedig még egy kisebb szócsatát is vívott a magyar miniszterelnökkel.

A magyar kormány azóta is rendszeresen kap hol finom, hol kemény jelzéseket arra vonatkozóan, hogy politikája több tekintetben szembemegy a nyugati normákkal.  Múlt héten például az Európai Parlament néppárti képviselők támogatásával fogadta el a Sargentini-jelentést, amely szerint „Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének”.  

Nyomulnak a német nagyágyúk 

A németek a legnagyobb befektetők
A külföldi cégek közül a németek fektették be eddig a legtöbb pénzt Magyarországon: közvetlen beruházásaik összértéke 2016 végén meghaladta a 18 milliárd eurót. Ez az összes külföldi befektetés ötöde. Az összeg csaknem negyven százaléka az autógyártásba folyt, de több milliárd eurót invesztáltak a feldolgozó- és az energiaiparba, valamint az info-kommunikációba és a kereskedelembe is. Az új német beruházások nettó értéke az elmúlt két évben összességében növekedett (évi mintegy egymilliárd euróra), és jóval meghaladta az előző három év értékét. A tíz legnagyobb magyarországi cég között négy német (Audi, Bosch, Mercedes-Benz, Telekom) található. A német vállalatok több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.

Forrás: DUIHK

Mindez azonban a jelek szerint nem igazán érdekli a német (és általában a külföldi) befektetőket. Júniusban a Mercedes megkezdte új kecskeméti gyárának építését, júliusban a BMW bejelentette egymilliárd eurós debreceni beruházását, a hét elején pedig a Deutsche Telekom vezére, Timotheus Höttges Budapesten személyesen biztosította Orbán Viktort a jövőbeni magyarországi fejlesztésekről.

De meddig számíthat a kormány arra az óriási gazdasági hátszélre, amit a német befektetők jelentenek? A privátbankár.hu az elmúlt hetekben több jól informált, a német befektetésekre rálátó személlyel folytatott háttérbeszélgetést arról, hogy mit gondolnak az ottani cégek döntéshozói a magyar politikai viszonyokról,  veszélyben vannak-e a mostani és jövőbeni beruházások, valamint mi az a határ, amit már gazdasági okból sem lenne ajánlatos átlépnie Orbán Viktornak.

Az üzlet számít, nem a politika

Interjúalanyaink egyöntetű véleménye szerint a magyar kormányfőnek egyelőre nincs mitől tartania. „A német vállalatokat nem érdekli a magyar politikai helyzet, amíg az nem sérti a gazdasági érdekeiket”  – fogalmazott  egyik forrásunk. „Az üzlet a fontos nekik, nem a politika, legalábbis amíg nincs nagy baj, és gazdaságilag megéri Magyarországon lenni” – mondta ezzel egybehangzóan egy másik interjúalanyunk. (Mindez persze a külföldi befektetőkre általában is igaz.)

Nem kivonulnak, hanem bővítenek
A Magyarországon jelen lévő német és más külföldi befektetők gazdasági helyzete javult az elmúlt egy évben, a magyar gazdaság állapotát pedig most látják a legjobbnak 2005 óta, derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi  Kamara tavaszi konjunktúra-jelentéséből. A külföldi cégek olyan mértékben szeretnék bővíteni tevékenységüket és létszámukat hazánkban, amire a kétezres évek eleje óta nem volt példa.  Elsősorban a nagy, exportorientált feldolgozóipari vállalatok terjeszkednének.  Összességében nőtt a Magyarország melletti elkötelezettségük is: míg tavaly a megkérdezettek cégvezetők 81, idén már 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ma is hazánkat választaná beruházása helyszínéül. A térség legvonzóbb befektetési célpontja ugyanakkor továbbra is Csehország. Magyarország változatlanul a középmezőnyben, a tizedik helyen áll.   

Forrás: DUIHK

Bár a magyar kormány megítélése német üzleti körökben vegyes, olyan esetről egyik forrásunk sem tudott, hogy egy cég a magyar politika miatt választott más országot, vagy emiatt nem bővítette itteni termelését. Sőt, a már itt lévő külföldi vállalatok rég nem látott mértékben akarnak terjeszkedni, a magyar gazdaság helyzetét pedig pozitívan látják (lásd keretes írásunk).

Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy ez a hozzáállás a jövőben megváltozhat. „Az új befektetéseknél szempont lehet, hogy milyen hatással van a cég imázsára egy magyarországi beruházás” – mondta egy forrásunk.

A magyar kormánynak köztudottan rossz a kinti sajtója, tehát egyes cégek mérlegelik, milyen visszhangja lehet Németországban az itteni üzleteknek, vagy éppen a magyar miniszterelnökkel készült közös fotónak.

Az EU-tagság a választóvonal

Arra nincs konkrét válasz, hogy politikai értelemben meddig mehet el Orbán Viktor, azaz mi az a pont, amelynél újragondolnák befektetéseiket a német cégek.

„A Sargentini-jelentés elfogadása még biztosan nem az a pont. A Fidesz kizárása a Néppártból viszont már egy határt jelezhet” – mondta egyik forrásunk. Egy másik interjúalanyunk szerint csak abban esetben válna forróvá a helyzet, ha „veszélybe kerülne az EU-tagság, de erről nincs szó. Magyarország épp azért vonzó, mert EU-tag.”

Értik egymást, meg nem is: a júliusi Merkel-Orbán találkozó. Forrás: Koszticsák Szilárd/MTI

Nem szól le Merkel

A magyar kormányfőnek attól sem kell igazán tartania, hogy Angela Merkel a gazdaságon keresztül akar majd nyomást gyakorolni rá: „Németországban a gazdaságot és politikát külön kezelik. Olyan nincs, hogy Merkel felhívja valamelyik német vállalat vezérét, hogy abba az országba ne fektess be, mint ahogy olyan sincs, hogy a cégek felhívják Merkelt, hogy ezt meg ezt tegye”.

Bár üzleti lobbi természetesen Németországban is létezik, és külföldi útjain a kancellár is a német gazdaság érdekeit képviseli, de „a befolyásgyakorlás nyílt csatornákon zajlik”.  Az alapfelállás pedig az, hogy a politika és az üzleti világ nem szól bele egymás dolgába.

És akkor most mi lesz?


Egyik forrásunk egyébként azt is kiemelte, hogy Németországban közeledésként értékelték a júliusi Merkel-Orbán találkozót: „A németek nem szeretnék, hogy tönkremenjen az, ami már megvan. A közeledés azt jelenti, hogy többet kell beszélni egymással. Bár masszív véleménykülönbségek vannak a két kormány között, a német fél szeretné megtalálni a közös nevezőt”.

Kérdés persze, hogy a közeledésnek lesz-e bármilyen visszatartó hatása, vagy a magyar kormány továbbra is kvázi azt csinál majd, amit akar. Hiszen tudja, hogy hacsak nem lép túl egy bizonyos határt, és nem robbantja ki az Armageddont, a német (és más külföldi) befektetők többsége úgyis marad.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Több lett a munkanélküli Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 08:30
Augusztushoz képest 4,4 százalékról 4,5 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon – közölte a KSH.
Makro / Külgazdaság Ennyi ideig okozhat zavart a százhalombattai Mol-tűzeset
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 08:20
A Mol és a szakemberek sem tartanak ellátási problémáktól.
Makro / Külgazdaság Reagált Kína az amerikai-ausztrál ásványkincs-megállapodásra
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 06:25
A héten aláírta az Egyesült Államok és Ausztrália vezetője a kritikus nyersanyagok zavartalan kereskedelméről szóló megállapodást. A lépést sokan Kína ellenében értelmezik, most reagált a távol-keleti nagyhatalom.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály az euró bevezetéséről is beszélt
Herman Bernadett | 2025. október 21. 17:41
Az alapkamat maradt, egyhangú döntést hozott a monetáris tanács. A nemzetközi helyzet bizonytalan, a magyar gazdaságban is vannak problémák, de a forint legalább erős. Euró pedig egyhamar nem lesz. 
Makro / Külgazdaság Döntött az MNB: óvatos és megfontolt maradt
Herman Bernadett | 2025. október 21. 14:00
Októberben is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. A jegybank monetáris tanácsa ismét óvatos maradt, tavaly szeptember óta nem nyúlt az irányadó rátához. 
Makro / Külgazdaság Svédország szorítaná sarokba az Orbán-kormányt – egyetlen euró sem jöhetne Brüsszelből
Litván Dániel | 2025. október 21. 11:17
Bezárná az uniós forrásokhoz vezető kiskapukat a svéd kormány tervezete. Eközben egyre nő a nyomás Ursula von der Leyenen a kémbotrányba keveredett Várhelyi Olivér miatt is.
Makro / Külgazdaság Ekkora a baj? A Mol hozzányúlhat a stratégiai olajkészletekhez
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 10:22
Hónapokra kieshet ugyanis a százhalombattai finomító kapacitásának 40 százaléka. Eközben Orbán Viktor elrendelte a százhalombattai tűzeset kivizsgálását.
Makro / Külgazdaság Huncutkodnak a hazai benzinkutak
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 09:56
A gázolaj átlagárát kevésbé vitték le, mint amennyivel a Mol adja olcsóbban nekik.
Makro / Külgazdaság Mindenki Varga Mihály mai beszédére vár
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 07:15
Bár az nem lehet kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem nyúl a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz, érdekes lesz, reagál-e az elnök e fórumon is a kormány felől érkező kamatcsökkentési nyomásra.
Makro / Külgazdaság Nincs megállás, megint hozzányúlna a kormány az Otthon Start feltételeihez
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 06:35
Kiemelt beruházássá minősítenének bizonyos építési beruházásokat, a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket meg kiemelt jelentőségű üggyé.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG