Hiába tért magához a magyar autóipar, az összkép lesújtó

2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesés következett be, ugyanakkor a legnagyobb súlyúnak számító járműgyártásban, továbbá a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában bővült a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál.

2025. májusban:

• Az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt májusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban az előző hónaphoz mérten 1,3 százalékkal mérséklődött.
• Az ipari export volumene 0,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,7, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt.
• Az ipar belföldi értékesítése 8,0, a feldolgozóiparé 9,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
• Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,7, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,4 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,9 százalékkal bővült.

• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 6,0 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,4 százalékkal bővült.
• A feldolgozóipari termelés 9,9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,1 százalékkal meghaladta a 2024. májusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,5 százalékkal nőtt, a számítógép, perifériás egység gyártása 4,4 százalékkal csökkent.
• A 9,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 4,8. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 3,0 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 8,8 százalékkal visszaesett.

• A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,0 százalékkal előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaestek A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött. Öt alágazatban csökkent még a termelés, 2,2 és 43 százalék közötti mértékben, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A többi öt alágazatban nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben, 41 százalékkal a csekély súlyúnak számító dohánytermék gyártásában, a legkevésbé, 2,2 százalékkal az egyéb élelmiszer gyártásában.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékkisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten
• Az előző havi növekedés után a 3,6 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása 4,5 százalékkal csökkent,
• Aavegyi anyag, termék gyártása a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltunk.
• Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 4,7 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,7 százalékos visszaesést Budapesten regisztráltuk.
• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,7 százalékkal nőtt 2024 májusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,3 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 1,6 százalékkal bővültek. Az összes rendelésállomány május végén 11,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2025. január–májusban az előző év azonos időszakához képest:

• Az ipari termelés 4,1 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,0 százalékkal mérséklődött.

• A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,5 százalékkal a villamos berendezés gyártásábanA legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2,0 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,7, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,9 százalékkal.