Miközben a hírek folyamatosan arról szólnak, hogy az Európai Unió, elsősorban a jogállamisággal kapcsolatos kifogások miatt nem tudott még megállapodni Magyarországgal az újjáépítési alap (RRF - Recovery and Resilience Facility) kifizetéseiről. A célhoz kötött pénzek kapcsán a magyar kormány szándékai ismertek, elsősorban az egészségügyre költene, emellett a közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés lenne az EU-s források célpontja.
Magyarország a két típusú forrás közül csak a vissza nem térítendőket szeretné igénybe venni, míg az újjáépítési alap hiteleit nem. Egyelőre azonban további három másik országhoz hasonlóan még tárgyalások folynak az EU-val, illetve az Európai Bizottsággal. Kollégánk úgy véli, hogy az „ingyenpénzről” aligha akarna lemondani Budapest vagy Varsó, így előbb-utóbb valamiféle kompromisszum várható.
A nagy kérdés persze az időpont, hiszen a szakértők többsége is azon a véleményen van, hogy végül az uniós források megérkeznek, a nagy kérdés, hogy a kifizetések idén már megkezdődnek, vagy csak jövőre. Ha pedig 2022-ben utal Brüsszel, akkor a választások előtt, vagy az utánra időzítve. A nyitott kérdések ellenére egyébként a magyar kormány nem ül ölbe tett kézzel, hiszen a bizonytalanságok ellenére a fejlesztések megkezdődtek, a pályázatok folyamatban vannak, a forrásokat pedig addig is más úton próbálja a kormány előteremteni.
Ennek egyik módja a szeptember közepén kibocsátott devizahitelek voltak, a dollárban és euróban denominált értékpapírok révén óriási összeget, 4,5 milliárd eurónyi forrást vontak be. Ez pedig egyelőre kényelmes mozgásteret biztosít a magyar kormány számára, hiszen ebből a pénzből képes lehet a késve érkező uniós forrásokat biztosítani. Ez persze nem volt titok, hiszen az értékpapírok eladását megelőzően az Államadósság Kezelő Központ jelezte, hogy a pénz egy részét ilyen célokra használják majd fel. Ezt egyébként más, kisebb összegű forrásokkal is próbálja kiegészíteni a kormány.
A közelmúltban például Varga Mihály jelentette be, hogy Magyarország fontos megállapodást kötött az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal, 183 millió euró, azaz 64 milliárd forint kedvező finanszírozáshoz jut az ország egészségügyi fejlesztésekhez. Ismertette, az összeget többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre, egészségügyi védőeszközök beszerzésére is fordítják. A miniszter azt is jelezte, hogy piacinál kedvezőbb kamatozású forráshoz jutottunk ilyen módon.
Ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy a már említett uniós RRF alapból gyakorlatilag kamatmentesen juthattunk volna forráshoz, hiszen azt egy közös EU-s kötvénykibocsátásból finanszírozzák. Miután a hitelminősítők ennek AAA értéket adnak, így ennek várhatóan a német vagy az észak-európai országokhoz hasonlóan nulla körüli kamata esetleg negatív hozama lesz. A kormány így a „függetlenségért” cserébe úgy tűnik hajlandó magasabb költségeket is vállalni.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad elleni elfogatóparancsot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
