|
| Menekülttábor Németországban. Forrás: EPA |
A párizsi merényletek árnyékában majdnem elsikkadt egy fontos pénteki hír. A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) a belügyminisztérium megbízásából a tartományok rendőri szerveitől, vámhivataloktól összegyűjtötte azokat az az adatokat, amelyekből meg lehet ítélni, hogy a menekültválság mekkora hatással van Németországban a bűnözésre – tudósítanak német lapok, mint a Der Spiegel vagy a Die Zeit.
Az adatokból az derül ki, hogy igen, a bűnözés növekszik ugyan, de sokkal lassabban, mint ahogy a bevándorlók növekvő száma alapján feltételezni lehetne. Így 2015 első háromnegyed évében 141 ezer felderített bűncselekményt regisztráltak, az előző évben ez 116 ezer volt (22 százalékos növekedés). Eközben azonban 758 ezer új menedékkérőt regisztráltak.
Békét keresnek, nem balhét
Mindez a rendőrségi nyilvántartásokon alapul, még nem a bírósági ítéleteken, de a fő tendenciákat jól jelzi – teszik hozzá. A Die Zeit azt is írja, hogy a bűncselekmények zömét a zsúfolt menekültszállásokon követik el, menekültek ellen.
Az eddig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a menekültek ugyanolyan magas vagy alacsony arányban vesznek részt bűncselekményekben, mint a helyi lakosság, nincs aránytalan növekedés – értékelte a jelentést maga Thomas de Maizière (CDU) belügyminiszter. „A legtöbbjük nem követ el bűncselekményeket, sokkal inkább védelmet és békét keresnek Németországban” – tette hozzá.
Okirathamisítás, autóvezetés, lopás
A külföldiek leggyakrabban, csaknem egyharmad részben főleg rájuk jellemző bűncselekményeket követnek el, mint azonosító iratok hamisítása és engedély nélküli járművezetés. Másik egyharmadba lopások tartoznak.
Az erőszakos bűncselekmények, főleg testi sértés 16 százalékot tett ki, ezek azonban főleg menekültszállásokon előforduló verekedések voltak. Szexuális bűncselekmények kevesebb, mint az esetek egy százalékában, élet elleni cselekmények 0,1 százalékban fordultak elő a bevándorlók körében.
Több rendőr kéne
A német bűnüldözési dolgozók érdekvédelmi szervezetének (BDK) vezetője, André Schulz azt mondta, a rendőrség nagyon leterhelt, alig marad lehetőség a nyomozásra, és sürgősen erőforrásokra van szüksége. A bűncselekmények számának emelkedése azonban szerinte kriminológiailag megmagyarázható, és normál bűnügyi rendőrségi eszközökkel kézben tartható.
|
| Német rendőrök munkában (2007-ben, fotó: Wikimedia Commons) |
A szervezet egyébként hónapokkal ezelőtt előre jelezte ezeket a folyamatokat. (Amint megírtuk, korábbi statisztikák is hasonló következtetésekre jutottak a külföldiek bűnözésével kapcsolatban.)
A jugók voltak, nem a szírek
Érdekes a bűncselekmények megoszlása országok szerint, a gyanúsítottak között ugyanis felülreprezentáltak a szerbek, koszovóiak és macedóniaiak. „Szignifikánsan alulreprezentáltak” viszont a szírek és az irakiak.
Ugyanakkor több mint 600 olyan támadást regisztráltak menekültszállások ellen, ami szélsőjobboldali elkövetők számlájára írható, ami háromszorosa az előző év hasonló időszakának. A politikusok, tisztségviselők elleni verbális inzultusok száma is megnőtt, nem is beszélve az interneten terjedő „verbális radikalizmusról”. (Ami pedig Németországban büntethető, itt írtunk erről.)
Nem sok dzsihadistát találtak
Több mint száz olyan értesülést kaptak eddig a német hatóságok, amelyek a menekültek között megbújó dzsihadistákról (vallási fanatikusokról) szóltak, ebből eddig 30 alaptalannak vagy rágalmazásnak bizonyult – írták. Folynak nyomozások, de egyetlen egy esetben sem arról, hogy valaki Németországban terrorcselekményt készített volna elő.
Inkább azzal kapcsolatban, hogy egyes személyek hazájukban nem tartoztak-e terrorcsoportokhoz, vagy nem követtek-e el háborús bűnöket. Ezen kívül 56 olyan esetet jegyeztek fel, amikor terrorszervezet számára harcosokat próbáltak toborozni Németországban.
A lengyel, a svéd, a norvég, a dán és a svájci tőzsdékkel. 
