4p
Magyarországon is egyre több projektben jelennek meg kínai befektetők, de ez a tendencia világszinten is. A látszólag bőkezűen mért és szinte végtelen pénz mögött egy olyan jövőkép áll, amelyben Pekinget egy globális kereskedelmi, befektetési és infrastrukturális háló hozza közelebb a világ többi részéhez.
Tüntetők várják Hszi Csin-ping kínai elnök érkezését Manilában. (EPA/MARK R. CRISTINO)

A New York Times lényegében a világháború utáni, komoly diplomáciai és katonai szövetségeket hozó amerikai Marshall-segély modern változatának nevezi a kínai befektetéseket.

A lap közel 600 Kínához köthető projektet vizsgált meg, amelyekből nagyjából kirajzolódik az ázsiai ország terjeszkedési stratégiája. Mit építenek?

  • 41 vezetéket, valamint egyéb olaj és gáz infrastruktúrához köthető létesítményt
  • 203 hidat, utat, és vasútvonalat
  • 199 atom-, gáz-, szén- és megújuló energiával üzemelő erőművet

A világban 112 olyan ország van, ahol kínai projektet futottak vagy futnak jelenleg is, a legtöbb ezek közül a BRI-hez (Belt and Road Initiative) tartozik. Ennek keretében a kínai kormány lényegében modern „Selyemutat” állít fel a vasút- és útépítésekkel.

Ilyen projektek készültek már Etiópiában, Kenyában, Indonéziában, Pakisztánban, Malajziában, Sri Lankán, Laoszon, Thaiföldön, Hong Kongban, és több európai országgal is összekötötték Kínát, ilyen például Németország, az Egyesült Királyság és természetesen Magyarország is, elég csak a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal felújítására gondolni, amely szintén kínai pénzből történik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig már júniusban sem titkolta, hogy ebbe az építkezésbe azért is vágott bele a kormány, mert Kína nagymértékben növelni akarja az Európába történő áruszállítást. Ennek módja egy Kelet-Kínából a görög Pireuszba vezető hajóút, ahonnan vasúttal vinnék tovább az árút a kontinens belsejébe. A miniszter szerint itt azért folyt a verseny, hogy mely országokon keresztül vezessen a kínai áruszállítási útvonal, és a Budapest-Belgrád gyorsvasúti vonallal ez a leggyorsabb szállítási útvonal Görögországból.

Nemcsak az új Selyemutat építik

Egyrészt a belföldön már bejáratott technológiával olyan gátakat építenek Nigériában, Kolumbiában, Argentínában és Angolában, amelyek nagyobb vagy hasonló teljesítményűek, mint az amerikai Hoover Dam. Ráadásul emellett több olyan szegényebb vagy politikailag kockázatos országban is megjelentek, mint Laosz, Pakisztán és Szudán.

Másrészt Kínának „barátokra” és szövetségesekre van szüksége, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ezt a bőkezűen mért, infrastruktúra-fejlesztésre adott pénzzel szeretnék elérni. Pakisztán, Sri Lanka és Malajzia három olyan ország, amely az Afrikát és a Közel-Keletet összekötő központi olaj- és kereskedelmi út mentén fekszik, és nem mellesleg hatalmas kikötőkkel rendelkezik – ezek pedig a jövőben akár Kína tengerészeti logisztikai központjai is lehetnének szövetségesként.

Peking tehát a szomszédokra koncentrál, nagyon szívesen adva rengeteg pénzt az óriási útépítési projektekre. Pakisztán már most nehezen tudja visszafizetni a kölcsönöket, és ezzel nincsen egyedül, a kritikusok ezt egészen egyszerűen kínai „adósságcsapdás” diplomáciának nevezik.

Ráadásul, ahogy az a gátépítéseknél is látszott, a nyugati kormányokkal szemben nem utasítják el a hitelnyújtást olyan kétes hírű országokban sem, mint Zimbabwe vagy Venezuela. Nicolas Maduro szeptemberben Pekingben sikeresen kialkudott öt milliárd dollárnyi hitelt, majd rá öt nappal később bejelentették, hogy 49,9 százalékosra nőtt a kínai részesedés a venezuelai olajvállalat Sinovensában.

Hurrá, jönnek a kínai beruházók?

A hozott milliárdok és a fejlesztések ellenére sem teljesen egyértelmű, hogy mennyire jár jól az az ország, ahová bekopogtat az ázsiai ország. A nagy külföldi befektetőknél mindig komoly faktort szokott jelenteni a munkahelyteremtés, csakhogy többször is előfordult, hogy a vállalatok a tengerentúli építkezésekre Kínából reptették be a munkásokat, ahol aztán kétes munkavédelmi előírások mellett, a helyi gazdasághoz nem igazán hozzájárulva húztak fel létesítményeket. Emellett annak ellenére, hogy Kínában egyébként már népszerűtlenek a szénerőművek, más országokban előszeretettel építik azokat.

A projektek megvalósulása sem mindig az igazi, Ecuadorban például 1 milliárd dollárt költöttek egy 12 milliárd dolláros kínai olajfinomító megépítésének előkészítésére még 2013-ban, az építkezés azóta sem haladt semmit.

A megvalósuló kínai álom

Az ázsiai országban kitört a hurráoptimizmus, és nem igazán látszik, hogy ennek mi fog gátat szabni. Egy alapvetően tekintélyelvű, politika által mélységesen átszőtt ország lakói a világ egyik legoptimistább népévé váltak. Mégis mi történhetett? Részletek a Privátbankár.hu korábbi cikkében. >>>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
Makro / Külgazdaság Kedden is zsebrevágott 20 milliárdot a magyar állam
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:32
Alig változott a kamat.
Makro / Külgazdaság Milliárdok az erdőben: ezt lehet tudni a Seszták-ügyben talált pénzről eddig
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:19
Mit és hogyan vizsgálnak a nyomozók a talált pénzzel kapcsolatban? Mi lesz a milliárdok sorsa? Válaszolt a szakértő.
Makro / Külgazdaság Itt van Von der Leyenék ítélete a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról – jövőre gyorsulhat az infláció
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:04
Részletes jelentést tett közzé az Európai Bizottság a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.
Makro / Külgazdaság Megáll önben az ütő, ha megtudja, mi jön a héten a benzinkutakon – a kedd még csak az előétel
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 12:36
További jelentős árváltozásokra lehet számítani.
Makro / Külgazdaság Padlón az amerikai stratégiai készletek – 44 éve nem volt ilyen kevés olaja az Egyesült Államoknak
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 09:39
Nagyon fogy a stratégiai olajtartalék.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG