Május 21-én a portugál elhárítás és az olasz rendőrség egy közös akció keretében letartóztatott egy oroszoknak kémkedő portugál kettős ügynököt Rómában, amint éppen dokumentumokat adott át egy orosz összekötőnek. Frederico Carvalhão Gil a portugál hírszerzés munkatársa a terrorelhárítási és belbiztonsági vonalon dolgozott, miközben az orosz titkosszolgálatnak is kémkedett Carvalhãot azzal gyanúsítják, hogy "érzékeny információkat" adott el a NATO-val és az EU-val kapcsolatban az orosz hírszerzésnek.
Bár Portugáliát csak erős túlzással lehetne a globális kémjátszma komoly játékosának tekinteni, az ország a NATO tagja annak 1949-es alapítása óta. Lisszabon tehát teljes értékű tagja a Nyugat titkosszolgálati hálózatának. Ha tehát egy Carvalhão típusú beépített embert talál az elhárítás a NATO biztonsági szervezetében, az az egész szövetség számára egy komoly biztonsági csapás.
Hogyan szervezte be Moszkva a portugál hírszerzőt?
A portugál sajtó beszámolója szerint az 57 éves Carvalhão az 1980-as évek végén csatlakozott a portugál hírszerzéshez (Serviço de Informações de Segurança, rövidítve SIS), ahol az utóbbi időben már területi igazgatói pozícióba jutott. A lebukott kém eredetileg filozófia szakon végzett, munkatársai igazi értelmiségiként tartották számon. A portugál elhárítás már egy ideje sejtette, hogy tégla van a sorai között és 2014-ben megkezdődött a titkos hajsza a feltételezett kettős ügynök után.
A CIA és más partner-szervezetek segítségével a gyanúsítottak egy listáját állították össze. Ezen a listán Carvalhão prominens helyet foglalt el, nem kis részben amiatt, mert nyíltan rajongott a Kelet-Európáért és ezt a Facebook oldalán is nyilvánosságra hozta:
|
| Carvalhão beszámol 2007-es kijevi magánútjáról a Facebook-os barátainak |
Rajongásának tárgyai voltak a kelet-európai hölgyek is. A beszámolók egy grúz hölgyről tudnak, akit feltételezhetően az orosz hírszerzés használt csalinak Carvalhão beszervezésére. A portugál sajtó tudni véli azt is, hogy a lebukott kém minden egyes titkos dokumentumért 3 millió forintot kért. Ha pedig az oroszok hajlandók voltak ilyen magas összeget kifizetni egy-egy anyagért, akkor az arra mutat, hogy komoly anyagokat juttatott a Kreml kezére a portugál. Carvalhão túl volt egy váláson, ez pedig mind pénzügyileg, mind pszichikailag sérülékennyé tetté. Ugyanúgy, mint a híres amerikai kettős-ügynök, Aldrich Ames esetében, aki 1985-ben állt részben a Kreml szolgálatába és küldött a bitófára számos olyan oroszt, akik a Nyugatnak is dolgoztak.
|
| Káncz Csaba |
Carvalhão római tettenérésének érdekessége, hogy az orosz összekötőjének nem volt diplomáciai mentessége, így tehát a hatóságok őt is őrizetbe vették. Holott ha a római orosz nagykövetség egyik diplomatája intézte volna a dokumentumok átadását, akkor ez nem fordulhatott volna elő. Az, hogy Moszkva egy nem hivatalos fedésben működő összekötőt használt – hanem úgynevezett illegális hírszerzőt, az orosz hírszerzés elit alakulatának tagját –, azt mutatja, hogy a Kreml nagyra becsülte a beépített emberét Lisszabonban.
Hogyan érinti ez Budapestet?
Az orosz hírszerzés az utóbbi években már számos esetben hatolt be a NATO szervezetébe. A legutóbbi lebukás 2008-ban történt, egy észt biztonsági tisztviselő esetében. Moszkva az utóbbi évtizedben újra megerősítette a Nyugat elleni hírszerzését, amely gyakran már a hidegháború szintjét éri el napjainkra. Ezért tavaly a NATO arra szólította fel az oroszokat, hogy a brüsszeli NATO központhoz rendelt képviseletük létszámát jelentősen csökkentsék, mert annyi volt köztük a kém, akik a NATO titkok ellopására specializálódtak.
A Nyugat és a Kelet közötti kémháború tehát folytatódik és az ex-KGB tiszt Putyin vezetése alatt a megerősített hírszerzés a Kreml kül- és biztonságpolitikájának az egyik kulcsa. A kiéleződő feszültség és a növekvő bizalmatlanság ellenére hazánkban a miniszterelnök a régi gárdában bízik. Tavaly kinevezett biztonságpolitikai főtanácsadói negyed századdal a rendszerváltás után is a szovjet korszakban gyökerező, úgynevezett Láthatatlan Légió emblematikus alakjai.
Káncz Csaba jegyzete
Iránnak korlátozott idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. 
