Orosz–ukrán háború:

• A keleti frontvonalon fekvő Avdijivkában ötödik napja folynak heves harcok, mivel Oroszország újabb erőket vetett be, hogy megpróbálja bekeríteni a várost – közölte Vitalij Barabas, a katonai közigazgatás vezetője. A támadások olyan hevesek voltak, hogy a mentőegységek nem tudták kiemelni a halottakat a romba dőlt épületekből – mondta Barabas. Oroszország és az Egyesült Államok is új orosz offenzívának minősítette az Avdijivka körüli erőszak kiéleződését. „Mindent bevetnek, amijük van. Lövöldözés, tüzérség, több rakétavető, aknavetők és sok repülőgép” – mondta Barabas az országos televíziónak. Elmondta, hogy 1620 lakos maradt Avdijivkában, abban a nagy kokszolóüzemmel rendelkező városban, amelynek háború előtti lakossága 32 ezer fő volt.
• Huszonhét repülőgép típusú ukrán drónt fogott el éjszaka az orosz légtérben a légvédelem – közölte az orosz védelmi minisztérium vasárnap a Telegram-csatornáján. A tárca szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek közül tizennyolcat Kurszk megye felett, kettőt pedig Belgorod megye felett a levegőben semmisítettek meg. Hét drónnal kapcsolatban a tárca nem bocsátkozott részletekbe.

Izraeli–palesztin konfliktus:

• Ismét légitámadás érte a Szíria északi részén lévő Aleppó tartomány repülőterét szombat éjjel, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet szerint az akciót az izraeli hadsereg követte el. A héten ez a második, a légikikötő ellen intézett légicsapás: a csütörtökön végrehajtott támadás miatt a repülőtéren egy időre felfüggesztették a forgalmat. A mostani támadásban az OSDH szerint a repülőtér kifutója rongálódott meg. A repülőtér egyik dolgozója a sajtónak azt mondta, áldozatokról nem tudni, ám a repülőtéren a forgalmat ismét leállították. A hírt az izraeli hadsereg nem kommentálta, ám azt közölte, rakétákat lőttek ki Szíria irányából Izraelre, az izraeli erők pedig ágyúzással válaszoltak a támadásra.
• Az Európai Bizottság azonnal megháromszorozza a Gázának nyújtott humanitárius támogatást, több mint 75 millió euróra – jelentette be a brüsszeli testület szombaton. A közlemény szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, majd a felhívást követően bejelentette: a brüsszeli testület haladéktalanul 50 millió euróval növeli a Gáza számára előirányzott humanitárius segítségnyújtási keretet. Ezzel a Gáza számára juttatni tervezett teljes humanitárius támogatási összeg meghaladja a 75 millió eurót – emelték ki a közleményben. „Folytatni fogjuk szoros együttműködésünket az ENSZ-szel és annak ügynökségeivel annak biztosítására, hogy ez a segély eljusson a rászorulókhoz a Gázai övezetben” – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd hozzátette: az uniós bizottság keményen dolgozik, hogy a gázai ártatlan civilek támogatást kapjanak. Közölte továbbá: a testület támogatja Izrael azon jogát, hogy a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartása mellett megvédje magát a Hamász terroristáival szemben. Az uniós bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztost is idézte, aki kijelentette: az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy humanitárius támogatást nyújtson a Gázai övezetben élő polgári lakosságnak. Az EU humanitárius segítségnyújtásának megháromszorozása segíteni fog a gázai civilek legelemibb szükségleteinek kielégítésében. „Alapvető fontosságú, hogy biztonságos és korlátlan hozzáférést biztosítsunk a humanitárius segélyekhez” – tette hozzá az uniós biztos.
• Az Egészségügyi Világszervezet elítélte, hogy Izrael elrendelte 22 gázai északi kórház kiürítését, amelyekben több mint 2000 fekvőbeteget kezelnek. A szervezet szerint az, hogy ennyi beteget áthelyeznek Gáza déli részére, „ahol az egészségügyi intézmények már most is a maximális kapacitáson működnek, és képtelenek befogadni a betegek számának drámai növekedését, egyenlő lehet a halálos ítélettel”.
• Avigdor Liberman, a jobboldali, ellenzéki Izrael a Hazánk párt elnöke belép az izraeli biztonságpolitikai kabinetbe, kiszélesítve ezzel a vészhelyzeti kormányt, amely a Hamász pusztító támadása után alakult meg – jelentette be szombaton Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő pártja, a Likud. A korábbi védelmi miniszter, Beni Ganz Nemzeti Tábor nevű centrista pártja a héten egyezett bele, hogy egységkormányt alakítson Netanjahuval és jobboldali koalíciós partnereivel, hogy szembenézzenek a Hamász támadása által okozott válsággal.
• Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is egyeztetett Joe Biden amerikai elnök szombaton, aki mindkét telefonbeszélgetésben hangsúlyozta a civilek védelmének fontosságát. A Fehér Ház közleménye szerint az izraeli kormányfővel folytatott beszélgetés során Biden biztosította Netanjahut, Washington mindenben támogatja Izrael civilek védelmében tett erőfeszítéseit. A közleményben leszögezik: az Egyesült Államok együttműködik az ENSZ-szel, Egyiptommal, Jordániával, Izraellel és a térség más országaival annak érdekében, hogy a civil lakosság élelmiszerhez, ivóvízhez és orvosi segítséghez jusson. Biden külön egyeztetett a palesztin elnökkel, akivel először beszélt a Hamász iszlamista terrorszervezet múlt héten Izrael ellen indított támadása óta. A beszélgetés során bírálta a Hamászt, leszögezve, hogy a Gázai övezetet irányító iszlamisták „nem segítik elő a palesztin nép méltósághoz és önrendelkezéshez való jogát”. Közölte továbbá, Washington segít a Palesztin Hatóságnak a palesztinoknak nyújtandó humanitárius segítségben, különösen ami a Gázai övezetet illeti.

• Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) bejelentette, hogy egy második repülőgép-anyahajót is vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe. Lloyd Austin védelmi miniszter aláhúzta, hogy a döntés célja, hogy megakadályozzák az Izrael elleni műveleteket, illetve hogy elejét vegyék a harcok esetleges eszkalációjának.
• Telefonon egyeztetett szombaton az amerikai és a kínai külügyminiszter az izraeli háborús válság kiszélesedésének megakadályozásáról – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Matthew Miller közlése szerint Antony Blinken Szaúd-Arábiából, ottani tárgyalásai után hívta fel Vang Ji kínai külügyminisztert, akit „felkért arra, hogy segítsen megakadályozni az Izrael és a Hamász közötti háború kiterjedését.” A tájékoztatás szerint az amerikai miniszter azt kérte Kínától, hogy vesse latba közel-keleti befolyását annak érdekében, hogy „más országok és csoportok” ne váljanak részesévé a konfliktusnak. A szóvivő konkrét országokat és csoportokat nem említett, amelyekről az Egyesült Államok úgy gondolja, Kína befolyást gyakorolhat rájuk, de megjegyezte: a kínai és az amerikai külügyminiszter közös érdekként említette a Közel-Kelet stabilitásának fenntartását. Kína szoros kereskedelmi és politikai kapcsolatokat ápol Iránnal, amely támogatja a Hamász palesztin terrorszervezetet, valamint a Hezbollah libanoni fegyveres szervezetet.
• Oroszország arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hétfőn szavazzon az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról szóló határozattervezetről, amely humanitárius tűzszünetre szólít fel, valamint elítéli a civilek elleni erőszakot és minden terrorcselekményt.
• Irán „messzemenő következményekre” figyelmeztetett, ha Izrael „háborús bűntetteit és népirtását” nem állítják le azonnal. Irán állandó ENSZ-képviselete szombaton hozzátette: „amelynek felelőssége az ENSZ-t, a Biztonsági Tanácsot és a tanácsot zsákutcába kormányzó államokat terheli”.

(The Guardian, MTI)