A GKI Gazdaságkutató legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista - 3 százalékos GDP-csökkenést jósló - forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista - 7 százalékos visszaesését valószínűsítő - forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság - közölte az MTI.
A legfeljebb 3 százalékos visszaesés eléréséhez arra lenne szükség, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés meghaladja a tavalyit, ezt pedig a GKI szakértői rendkívül valószínűtlennek látják. A bruttó keresetek válság alatti alakulásáról még nincsenek adatok, de a GKI szakértői jelzésértékűnek tartják, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1 százalék után áprilisban már csak 5,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkentek, ez a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezdhet.
A GKI éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli emelkedésére, és a csökkenő foglalkoztatás miatt a keresettömeg minimális növekedésére számít. A reálkeresetek statisztikailag 1-2 százalékkal emelkedhetnek, az inflációs kosártól eltérő fogyasztási szerkezet miatt azonban ez gyakorlatilag stagnálást fog jelenteni. A keresettömeg reál értelemben 3 százalék körüli mértékben csökken.
A nyugdíjak idén - a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt - a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket, jegyezte meg friss prognózisában a GKI, amely 2020 átlagában a foglalkoztatás mintegy 3 százalékos csökkenésével és a valós munkanélküliség 6 százalék körüli rátájával számol, de az év végén a helyzet már kedvezőbb lesz, mint az év közepén.
Az év végére 3 százalék körüli, éves átlagban 3,3 százalékos inflációt várnak, de hozzáteszik, hogy a valóságos áremelkedés ennél nagyobb lehet, mivel az inflációs kosár a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek felel meg, miközben a járvány következtében az egyes termékcsoportok súlya nyilvánvalóan radikálisan megváltozott.
A GKI részben a nagyobb költségvetési kiadások szükségessége, részben a kormány által vártnál kisebb GDP miatt a kormány által előrejelzettnél magasabb, 5 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiányt; továbbá 75 százalék körüli államadósságot, vagyis a tavalyi 66,3 százaléknál és a kormány által prognosztizált 72,6 százaléknál egyaránt magasabbat vár 2020-ra.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
