Az Országgyűlés gazdasági bizottsága kedden az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2010. és 2013. közötti működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól szóló éves beszámolókat tárgyalta.

Sokan hiányolják az átláthatóságot.

A vizsgált időszakban a Magyar Fejlesztési Bank által kezelt vagyon 13 milliárdról 16 milliárd forintra növekedett, egyebek mellett a Mol, a Rába és az E.ON üzletrészeinek a megvásárlásával - fűzte hozzá az államtitkár.

Hiányolják a transzparenciát

Volner János (Jobbik) az MFB tulajdonszerzésével kapcsolatban kifogásolta azt, hogy ezzel megszűnt a parlament ellenőrzési joga, és sérült az átláthatóság.

Fónagy János kiemelte azt, hogy a földgáz nagykereskedelem 80 százaléka került állami tulajdonba. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tevékenységéről pedig elmondta, hogy 60 milliárd forint költségvetési forrásból 128 milliárd forint jelzáloghitel alól mentesített 23 ezer igénylőt. Ezzel 100 ezer ember lakhatását oldotta meg az eszközkezelő.

A beszámolási időszakban az önkormányzatok és a civil szervezetek 58,5 milliárd forint állami vagyonhoz jutottak - tette hozzá az államtitkár.

Ésszerűen költekeztek

Volner János az E.ON földgázipari érdekeltségeinek értéken felüli megvásárlását kifogásolta a vitában.

Fónagy János ezt cáfolta, reális árnak nevezte a 260 milliárd forintot. Ezt azzal indokolta, hogy neves tanácsadók értékelték fel a társaságot és a felső érték 400 milliárd forint volt. Az E.ON 2006-ban 270 milliárdos áron vásárolt és további 30-35 milliárd forint beruházást hajtott végre, főképpen a zsanai tározóban. A szerződés szerint a vásárlást követő tényleges vagyonértékelés után korrigálták a vételárat, így az állam 6 milliárd forintot visszakapott az E.ON-tól.

A gazdasági bizottság a 2010-től 2013-ig tartó éves beszámolókat a kormánypárti képviselők igenlő, míg az ellenzékiek nemleges szavazatával elfogadta.

Gyorsított eljárás

A bizottság ezt követően lefolytatta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggő, egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság zömében technikai jellegű módosításokat javasolt a benyújtott szöveghez. Érdemi módosítás a kisajátítási törvény kiegészítése volt azzal, hogy - közérdekből - sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény céljára is lehessen kisajátítani ingatlant. Az ilyen létesítményt azonban törvénynek kell nevesítenie.

Az egyes törvényeknek, a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája kapcsán több módosítást is elfogadott a bizottság. Ezek körébe tartozik - egyebek mellett - az, hogy a felszámoló kétséget kizáróan egyedileg azonosítható pénzügyi- vagy árutőzsdei eszközt köteles kiadni annak tulajdonosának, így az nem kerül be a csődvagyonba.

Amennyiben a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók vagyonát értékesíti a felszámoló, akkor azt zárt körben is megteheti, ha a nyílt értékesítés elhúzódna, vagy a vagyontárgy állaga romlana. Ilyenkor legalább három - független - értékbecslőtől kell vagyonértékelést kérni, és az értékesítést követő 5 munkanapon belül a Cégközlönyben kell közzétenni a vételárat.

A gazdasági bizottság több ellenzéki képviselői törvényjavaslatot sem vett tárgysorozatba. Ezek közül több az MNB felelősségét firtatta volna a brókerbotránnyal kapcsolatban, illetve az egyik az offshore vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából történő kizárását javasolta.