Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón közölte, hogy az építőanyagárak drasztikus megemelkedése elleni fellépés keretében egyes anyagok (kőfejtés, gipsz-, kréta-, mész-, gipszkitermelés) bányászata esetében kiegészítő bányajáradékot vezetnek be.
A most a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet pontosítja a részleteket. Eszerint bányajáradékot annak kell fizetnie, aki főtevékenységként
- kőfejtéssel, gipsz, kréta bányászatával (TEÁOR 0811)
- kavics-, homok-, agyagbányászattal (TEÁOR 0812)
- cementgyártással (TEÁOR 2351)
- mész-, gipszgyártással (TEÁOR 2352) foglalkozik
és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.
A bányajáradék megfizetésére kötelezetteknek az általuk kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló
- osztályozott homok 700 forint/tonna,
- osztályozott kavics 900 forint/tonna,
- osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
- természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
- cement 20 000 forint/tonna
– általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként kell leszurkolniuk.
A kormányrendelet azt is előírja, hogy az említett termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, a forint/tonna értékek figyelembevételével tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.
Ha a kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, vele szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.
A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, s a befolyó összegeket a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.
