Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón közölte, hogy az építőanyagárak drasztikus megemelkedése elleni fellépés keretében egyes anyagok (kőfejtés, gipsz-, kréta-, mész-, gipszkitermelés) bányászata esetében kiegészítő bányajáradékot vezetnek be. 

A most a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet pontosítja a részleteket. Eszerint bányajáradékot annak kell fizetnie, aki főtevékenységként 

• kőfejtéssel, gipsz, kréta bányászatával (TEÁOR 0811)
• kavics-, homok-, agyagbányászattal (TEÁOR 0812)
• cementgyártással (TEÁOR 2351)
• mész-, gipszgyártással (TEÁOR 2352) foglalkozik

és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.

A bányajáradék megfizetésére kötelezetteknek az általuk kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló 

• osztályozott homok 700 forint/tonna,
• osztályozott kavics 900 forint/tonna,
• osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
• természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
• cement 20 000 forint/tonna

– általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként kell leszurkolniuk.

A kormányrendelet azt is előírja, hogy az említett termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, a forint/tonna értékek figyelembevételével tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.

Ha a kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, vele szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.

A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, s a befolyó összegeket a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.