Emmanuel Macron Fotó: EPA/Etienne Laurent

A hat hét múlva esedékes francia elnökválasztás egyik favoritjának számító független jelölt, Emmnanuel Macron hat nagy területen indít el reformokat, ha államfőnek választják, ezek pedig az oktatás és a kultúra, a munka világa, a gazdasági modernizáció, a közbiztonság, a nemzetközi kapcsolatok és a közélet moralizálása. A magát "sem baloldalinak, sem jobboldalinak" valló Emmanuel Macron - aki a felmérések szerint a második helyen juthat be az elnökválasztás május 7-i második fordulójába, ahol a jelenlegi állás szerint le is győzheti Marine Le Pent, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökét - csütörtökön mutatta be több mint háromszáz újságíró előtt mintegy harmincoldalas választási programját.

Alig nyúlna a nyugdíjakhoz

A program nagyrészt Macronnak az októberben megkezdett választási kampányában már bejelentett gazdasági és társadalompolitikai javaslatait foglalja össze, egyebek mellett a munkanélküli segélyezési rendszer átalakításával és kiterjesztésével a vállalkozókra, az oktatási programok jobb állami szerepvállalásával, a nyugdíjrendszerek fokozatos harmonizálásával (amellyel egyszer már 1995-ben Alain Juppé akkor kormányfő megpróbálkozott, de a kísérlet elbukott), valamint az úgynevezett kötelező lakhatási adó eltörlésével. Macron konzervatív riválisával, Francois Fillonnal ellentétben a nyugdíjkorhatáron és a nyugdíjak összegén nem változtatna, de a legalacsonyabb nyugdíjakat havonta 100 euróval megemelné.

A majdnem egyórás sajtótájékoztató célja elsősorban az volt, hogy eloszlassa a francia sajtóban kialakult képet Macronról, miszerint nincs kidolgozott választási programja.

Nekiment Fillonnak

"Meg fogjuk tiltani a parlamenti képviselőknek, hogy a családtagjaikat vagy ismerőseiket alkalmazzák, hogy véget vessünk a nepotizmusnak" - mondta a szocialista kormány korábbi gazdasági minisztere a sajtótájékoztató előtt a Le Parisien című fővárosi napilapban csütörtökön megjelent interjúban.

A közélet moralizálása és azon belül is a képviselőknek járó juttatások és költségtérítések átláthatóbbá tétele lett az elnökválasztási kampány egyik fő témája, miután Fillon ellen ügyészségi vizsgálat indult, amiért feltételezhetően fiktív módon alkalmazta asszisztensként a feleségét 2002-ig, amikor képviselő volt, majd két nagyobb gyerekét, Marie-t és Charles-t, akik diákkorukban - 2005 és 2007 között - hivatalosan a szenátusban dolgoztak az apjuk mellett. A család így közel egymillió euró jövedelmet kapott a francia parlamenttől.

"Egyáltalán nem ellenzem a családi alkalmazásokat, ha saját pénzből fizetjük őket. De amikor közpénzről van szó, nem vehetünk fel hozzátartozókat" - hangsúlyozta a centrista elnökjelölt.

A közoktatásban 5 ezer új munkahelyet ígér Emmanuel Macron, miközben a közszférában 120 ezer munkahelyet megszüntetne. A hátrányos helyzetű negyedekben, azaz elsősorban a külvárosokban munkát vállaló tanároknak évi 3 ezer eurós bónuszt adna a centrista jelölt, s ugyanitt a munkáltatók is többletjuttatást kapnának a munkanélküliség csökkentése érdekében, mégpedig minden ott lakó alkalmazása után 15 ezer eurót. Macron környezte jelezte: tudatosan vállalják "a pozitív diszkriminációt" az elsősorban bevándorlók lakta negyedek felzárkóztatására.

Akár még sikerülhet is

A francia sajtó által egyértelműen szociálliberálisnak minősített programmal Macron nem titkolt célja a francia társadalomból és a munkaerőpiacról eltávolítani azokat az akadályokat, amelyek nehezítik a mobilizációt, s amelyek miatt az emberek nehezen váltanak munkát vagy lakhelyet. Ugyanakkor a közel tízszázalékos munkanélküliség csökkentése érdekében, a rugalmasság bevezetésével Macron arra is ügyelni akar, hogy a munka és jövedelem nélkül maradottak is védelmet kapjanak az államtól.

Az Ifop közvélemény-kutató intézet szerdán megjelent felmérése szerint Emmanuel Macron támogatottsága fokozatosan emelkedik, s a választók 24 százaléka szavazna rá, ha most tartanák az elnökválasztás első fordulóját. Marine Le Pen továbbra is az első helyen áll 25 százalékkal, de a héten egy kicsit visszaesett, míg Francois Fillon 21 százalékkal a harmadik. Negyedik helyen, 14 százalékkal Benoit Hamon, a Szocialista Párt megválasztott jelöltje áll, míg a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon 11 százalékot kapna.