A Monetáris Tanács mai ülésén 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,30 százalékra vágta az alapkamatot. Délután megjelent az indoklás, azaz a tanács "állásfoglalása a makrogazdasági folyamatokról és monetáris politikai helyzetértékelése."
A dokumentumból kiemeljük azt a részt, amiben a kamatpályára vonatkozó következtetéseket vonják le:
"Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet."
A megfogalmazás tehát óvatos, és nem árul el újat: közel a mélypont, de - ahogy arra a legtöbb szakember számított - nagy valószínűséggel nem a mostani volt az utolsó kamatvágás a sorban.
Alább olvashatják a jegybank teljes állásfoglalását:
"2012 augusztusa óta a Monetáris Tanács számottevő mértékben csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét.
Az alapkamat mérséklését az alacsony inflációs környezet, a közép távon is mérsékelt inflációs nyomás és a gazdaság kihasználatlan kapacitásai indokolták, miközben az ország kockázati megítélésének alakulása többnyire támogatóan hatott. A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddig megvalósított, összességében jelentős mértékű monetáris lazítás segíti az inflációs cél középtávú elérését és hozzájárul a hazai gazdasági növekedés erősödéséhez. A Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is.
Az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, az infláció csak az előrejelzési horizont végén éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció 2014-ben érdemben a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2015 második felétől a középtávú inflációs céllal összhangban alakulhat. Az elmúlt hónapokban a fogyasztóiár-index historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott-árak több lépcsőben végrehajtott csökkentése. Az előrejelzési horizonton a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. Az élénkülő belső kereslet mellett is tartósan alacsony infláció elsősorban a kedvező költségoldali sokkok hatásával és a továbbra is laza munkapiac miatti visszafogott bérdinamikával magyarázható. A tartósan alacsony inflációs környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját érdemben meghatározó inflációs várakozások erősebben rögzüljenek a jegybank inflációs céljának környezetében.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság 2013-ban növekedési pályára állt, és előretekintve is folytatódhat a gazdasági növekedés.
A reálgazdaságot fokozatos élénkülés jellemezte az elmúlt negyedévekben, az ágazatok széles körében nőtt a kibocsátás. Előretekintve a magyar gazdaság növekedése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat. A növekedésnek a következő években is meghatározó forrása lehet az export élénkülése, és emellett a belső kereslet is tovább erősödhet. A beruházások élénkülését elősegítik a javuló konjunkturális kilátások, a Növekedési Hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátok, valamint az EU-források növekvő felhasználása. Másfelől a lakossági fogyasztás is fokozatosan élénkülhet a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként. A lakosság jelentős részének viselkedését ugyanakkor továbbra is meghatározza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a lassan javuló hitelezési feltételek, ezért a megtakarítási hajlandóság tartósan a válság előtti szint fölött maradhat. Külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat a belső keresleti tételek élénkülése ellenére.
Magas szinten stabilizálódó finanszírozási képesség, mérséklődő külső adósság.
A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2013 végén tovább javult, ami a külső adósságráták jelentős mérséklődésében is tükröződött. A következő években – a bővülő fogyasztás és beruházás miatt emelkedő import mellett is – jelentős aktívumot mutató külkereskedelmi egyenleg a teljes előrejelzési horizonton magasan tartja a folyó fizetési mérleg többletet. A külső egyensúlyi pozíciónk magas szinten maradását a jövedelemegyenleg hiányának enyhe mérséklődése is támogathatja. Így összességében az új költségvetési periódus miatt enyhén mérséklődő EU-transzferek ellenére is számottevő maradhat a külső finanszírozási képesség. Ezzel összhangban tovább folytatódhat az ország sérülékenysége szempontjából kiemelten fontos adósságmutatók korrekciója is, miközben a bruttó külső adósság csökkenését a jegybank önfinanszírozási programja is támogathatja.
A hazai kockázati felárak érdemben csökkentek az elmúlt negyedévben, a pénzügyi piacokon mérséklődött a volatilitás.
Az elmúlt negyedévben a nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult, ami leginkább a Federal Reserve eszközvásárlási programjának folytatódó lassításával, az Európai Központi Bank kamatcsökkentésével és a bejelentett további intézkedéscsomagjával, valamint a folytatódó ukrán-orosz konfliktussal magyarázható. A hazai kockázati felárak érdemben csökkentek a márciusi inflációs jelentés megjelenése óta. Mind a CDS-felár és a devizakötvények felára, mind a hosszú hozamok mérséklődtek, miközben az árfolyam erősödött. A főbb kockázati mutatók volatilitása kisebb volt az előző negyedévhez képest. A hazai kockázati megítélés javulását az MNB önfinanszírozási koncepcióhoz kapcsolódó bejelentése is támogatta. Hazánk esetében - más feltörekvő országokkal összehasonlítva - a sérülékenységet érdemben csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos fejleményeket a Monetáris Tanács továbbra is szoros figyelemmel kíséri.
A makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik.
A Monetáris Tanács a júniusi inflációs jelentés alappályájához kapcsolódóan három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak. Az elhúzódó, tartósan alacsony külső inflációs környezettel és a külső kereslet vártnál lassabb fellendülésével számoló alternatív forgatókönyvben az inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett érhető el. A kedvezőtlen külső környezettel és magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló kockázati pálya esetén az alappályánál érdemben szigorúbb monetáris kondíciók mellett alakul az infláció közép távon az árstabilitással összhangban. Szintén szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás erőteljesebb bővülésével, így a belső konjunktúra gyorsabb élénkülésével számoló forgatókönyv.
A Monetáris Tanács a júniusi inflációs jelentés áttekintését követően úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, azonban az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat, továbbá a makrogazdasági kilátások is tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak. Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet."
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 36,91 pontos, 0,02 százalékos csökkenéssel, 148 659,81 ponton zárt szerdán.
