Itt a nagy terv: így cselezhetik ki Boris Johnsont

Brexit-ellenes tüntetők a Downing Streeten Londonban augusztus 31-én. EPA/VICKIE FLORES

Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta, hogy a kezdeményezés kifejezett célja a brit EU-tagság rendezetlen megszűnésének lehetetlenné tétele.

Elhalasztatnák a kilépést

Starmer részleteket a tervezet tartalmáról nem ismertetett, hozzátette ugyanakkor: elfogadása esetén a törvény kötelezné Boris Johnson miniszterelnök kormányát arra is, hogy kezdeményezze a Brexit október 31-i határidejének elhalasztását az Európai Uniónál.

Johnson a minap bejelentette, hogy kormánya szeptemberben lezárja a parlament jelenlegi ülésszakát, és október közepén - alig két héttel a jelenlegi Brexit-határidő előtt - új kormányprogramot hirdet. E forgatókönyv alapján, a hagyományoknak megfelelően II. Erzsébet királynő ismertetné Johnson kormányának törvényalkotási és cselekvési programját. Ennek időpontját a kormány október 14-ére tűzte ki.

Össztűz Johnsonra

Johnsont az ellenzék részéről, sőt a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy e lépéssel a Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni éppen annak, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői önálló törvényalkotással próbálják megakadályozni a rendezetlen kilépést.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) fejlesztése, a szociális ellátások bővítése és az infrastruktúra fejlesztése.

Sir Keir Starmer azonban a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: Johnsonnak nincs választói felhatalmazása erre, sem arra, hogy megállapodás nélkül kivezesse Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

Miről szavaztak 2016-ban?

A vezető munkáspárti politikus hangsúlyozta, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazáson sem a rendezetlen Brexitre voksoltak a brit választók:

Ez a lehetőség nem szerepelt a szavazólapon.

A három évvel ezelőtti referendumon 17,4 millióan szavaztak a maradásra, 16,1 millióan kilépésre. A szavazólapon szereplő kérdés így szólt: Maradjon-e az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja, vagy lépjen ki?

Mindenképp ki akar lépni

Boris Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

Johnson rendszeresen hangoztatja azt is, hogy kormánya megállapodással szeretne kilépni az EU-ból, de az eredeti megállapodást újra kell tárgyalni, úgy, hogy ne szerepeljen benne az a tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Brüsszel nem enged

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója a The Sunday Telegraph című vasárnapi brit konzervatív lapban megjelent írásában megerősítette azt az uniós álláspontot, hogy nem lehetséges a backstop-záradék eltávolítása a kilépési megállapodásból.

Eközben a hét végén számos brit városban valamint Berlinben is tüntetéseket tartottak a parlament ideiglenes felfüggesztése és a Brexit ellen.

De ki az a Boris Johnson? Honnan jött, mit akar, miben hasonlít Trumphoz, és miben különbözik tőle? Videókommentárunk: