Vagyis a várakozásoknak megfelelően változatlanul, 1,35 százalékon tartották az alapkamatot.
Ezért nem meglepő
Matolcsy György MNB-elnök a tavaly júliusi kamatdöntő ülés után jelentette be, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
A tavaly december 15-i kamatdöntő ülésen a monetáris tanács tagjai egyhangúlag az alapkamat 1,35 százalékon tartására szavaztak.
Már az előzőnél sejteni lehetett, nem lesz semmi
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője még a tavaly decemberi kamatdöntés után mondta, az MNB indoklása is azt mutatja, egyelőre lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust, és 2016 végéig szinte biztosan 1,35 százalékon tartja irányadó kamatát. Hozzátette: számítani lehet 2016 első felében a korábban bejelentett nem-hagyományos intézkedésekre; a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne.
A CIB vezető elemzője felidézte Nagy Márton, az MNB alelnökének korábbi nyilatkozatát, amely szerint akár 2018 elejéig is változatlan maradhat az alapkamat. Nem-konvencionális intézkedésekre azonban 2016 első részében még lehet számítani, a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne - tette hozzá.
Nem hagyományos eszközökhöz nyúlnak
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint, mivel a jegybank szándéka, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tartsa az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem hagyományos eszközökre kerül át.
Felidézte: Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy a monetáris tanács finomhangolhatja monetáris politikai eszköztárát, mivel a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások lehetőséget adnak a további lazításra. Elsősorban a jegybank önfinanszírozási programját érintheti a módosítás, ezen belül is a hozamgörbe hosszú lejáratait célozhatja a jegybank - jegyezte meg.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
