Az Európai Bizottság kedden kiadott közleménye szerint a tisztviselők üdvözölték, hogy erős gazdasági fellendülés mutatkozik, és az utóbbi negyedévek az előző évhez képest mérve a 3 százalékot jóval meghaladó magyar növekedési adata az Európai Unióban a legkedvezőbbek közé tartozik.
Ez a magas növekedés azonban részben az uniós források gyorsuló lehívásának köszönhető, továbbá rövid távú élénkítő intézkedések, köztük például az Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja, a rezsicsökkentés és a közmunkaprogram is hozzájárult a növekedési dinamikához. A gazdaságélénkítő intézkedések hatásának várható mérséklődését tükrözi a bizottság következő évekre vonatkozó 2014 őszi előrejelzése, amely szerint csökkenni fog a növekedés üteme - áll a közleményben.
Az államadóssággal még baj van
A közlemény szerint az uniós delegáció egyetértett a hazai hatóságokkal abban, hogy Magyarország jó úton halad az idei, a GDP 2,9 százalékának megfelelő hiánycél elérése felé. Ugyanakkor az államadósság még nem mutat stabilan csökkenő tendenciát, és ez felveti annak kockázatát, hogy az ország megsértheti a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit.
A jelentés örvendetesnek tartja, hogy a kormány 2015-re a korábban tervezettnél alacsonyabb hiánycélt tűzött ki, ugyanakkor komoly aggályok merülnek fel a költségvetési tervezetben foglalt több bevételnövelő intézkedés megalapozottságával.
A pénzügyi közvetítőrendszer normális működésének helyreállítása alapvető jelentőségű a növekedés fellendítéséhez. Ehhez elengedhetetlen a bankok tőkefelhalmozási lehetőségeinek javítása, és erőfeszítések szükségesek a portfólió tisztítás terén is. A pénzügyi ágazatra nehezedő, folyamatosan emelkedő adó- és szabályozási terhek fényében a szakpolitikai korrekcióknak ki kell terjedniük e terhek mérséklésére is, hogy azok összhangba kerüljenek az európai átlaggal - írja a jelentés.
Kértek valamit Matolcsyéktól
A bizottság tisztviselői nyugtázták a devizaalapú jelzáloghitelek elszámolására vonatkozó és azok kivezetését rendező törvénycsomagot, és kiemelték a konzultációra épülő döntések és az arányos teherviselés fontosságát a folyamat további szakaszaiban. E tekintetben az olyan intézkedéseket fokozatosan el lehetne törölni, melyek akadályozzák a tartósan nem teljesítő hitelek számának csökkentését, mint például az árverezésekre vonatkozó moratóriumot.
A bizottság munkatársai nyomatékosan kérték az MNB-től, hogy eszközkezelő társaságát teljes mértékben az uniós alapszerződésekkel összhangban alakítsa ki, és kiemelték: a jelentős állami tulajdonrész a bankszektorban azzal a kockázattal jár, hogy az államháztartást a jövőben pénzügyi kötelezettségeknek teszi ki.
Kedvezőbb adórendszert várnak
Az uniós szakértők hangsúlyozták, hogy a jelenlegi ciklikus fellendülésben rejlő lehetőséget ki kell aknázni strukturális reformok megvalósítására, annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is viszonylag alacsony növekedési potenciálja erősödjön. Felhívták a figyelmet egy stabil és a jelenleginél kiegyensúlyozottabb társaságiadó-rendszer megteremtésére. Sajnálatosnak tartották hogy az ágazati különadók súlya tovább nőtt a közelmúltban, és sürgették, hogy a szakpolitikai intézkedések legyenek kiszámíthatóbbak és versenyképesség-orientáltabbak, különös tekintettel a piacra lépés akadályainak csökkentésére a szolgáltató ágazatban.
Miközben a külső eladósodottság gyorsan csökken, a magyar állampapírpiacot kiegyensúlyozott kereslet és viszonylag alacsony hozamok jellemzik, így az államadósság gördülékenyen finanszírozható volt. Az EU fizetésimérleg-hitelének második, november elején visszafizetett 2 milliárd eurós részletével Magyarország a rendelkezésére bocsátott összeg több mint 70 százalékát visszafizette, és ezzel a hitelprogramot követő felügyeleti rendszer automatikus jogi kötelezettsége megszűnt.
A bizottság tisztviselői 2014. november 25–28. között hatodik és valószínűleg utolsó alkalommal tettek felügyeleti látogatást nálunk.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
