Idén második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,9, az előző negyedévihez képest 0,8 százalékkal növekedett.
A GDP bővüléséhez az ipar 1,6, az építőipar 0,6 és a szolgáltatások 1,2 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,2 százalékponttal növelte a bruttó hazai terméket. A végső fogyasztás emellett 1, a bruttó felhalmozás 2,9 százalékponttal járult hozzá a kiugró adathoz. A kiviteli többlet ebben a negyedévben nem volt hatással a GDP növekedésére.
Mit adott nekünk az ipar?
A második negyedévben az ipar hozzáadott értéke 7,2, ezen belül a feldolgozóiparé 9 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon belül a közúti jármű-gyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. Az építőipar teljesítménye 19,1 százalékkal emelkedett, ezen belül elsősorban az épületek és az egyéb építmények építése bővült. A mezőgazdaság teljesítménye a második negyedévben 5,6 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, a szállodaipar és a vendéglátás hozzáadott értéke 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshelyek forgalma, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős.
A pénzügyi szektor teljesítménye csökkent
A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,5 százalékkal nőtt, összhangban az ipar teljesítményével. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ághozzáadott értéke 2,2 százalékkal növekedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye viszont 1,6 százalékkal csökkent, mivel egyrészt a lakáshitelezés élénkülése és a Növekedési Hitelprogram hatása ellenére a hitelkereslet és az új hitelkihelyezés változatlanul alacsony szinten maradt, másrészt a biztosítóktartalékai tovább nőttek.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 3,5 százalékkal bővült, ezen belül a tudományos kutatás és fejlesztés növekedése volt jelentős. A közigazgatás,oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,9 százalékkal emelkedett.
Fogyassz, hogy pörögjön a GDP!
A háztartások fogyasztása 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,4 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra és a lakásszolgáltatások esetében nőtt a volumen.
Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében stagnálást, az egyéb szolgáltatások esetén csökkenést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása.A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,4 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten.
Mi adott még hozzá a felhasználási oldalhoz?
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a korábbi negyedévieknél gyorsabb ütemben, 18,7 százalékkal bővült. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene erőteljesen emelkedett. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében a beruházási teljesítmény nőtt. A nagyobb súlyúak közül a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a mezőgazdaság területén jelentős bővülés történt. Az ingatlanügyletek beruházásai stagnáltak.
A bruttó felhalmozás 17,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A belföldi felhasználás összességében 4,3 százalékkal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 624 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 6,7, az import 7,3 százalékkal emelkedett. Az áruforgalom kivitele 6,7, behozatala 8,3 százalékkal növekedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,7, az importja 1,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
