|
| Izraeli harci járművek az Izraelt és Szíriát elválasztó határsávon, a Golán-fennsík izraeli részén 2019. augusztus 25-én. Az éjszaka folyam izraeli harci gépek csapást mértek az észak-izraeli dróntámadásra készülő, Damaszkusz mellett állomásozó irán Forradalmi Gárda külföldi hadműveletekre szakosodott egységére. (Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi) |
Izrael és Irán között már évek folyik hadüzenet nélküli küzdelem a szürke biztonsági zónában. Közel-keleti lapok tavaly januárban számoltak be arról az értesülésről, miszerint az amerikai titkosszolgálatok zöld lámpát adtak Izraelnek ahhoz, hogy merényletet hajtsanak végre egy vezető iráni tábornok ellen. A célkeresztbe került személy Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda ’al-Kudsz’ (Jeruzsálem neve arabul) különleges egység parancsnoka. Az esetleges merényletet Teherán teljes joggal tekintené háborús cselekménynek, amely már hadüzenettel járna. Négy éve Izrael már közel került ahhoz, hogy kivégezze Szulejmánit Damaszkusz közelében, de akkor még az Obama által vezetett Fehér Ház ennek keresztbe tett.
Moszkva hallgat
Az elmúlt időszakban Izrael erőteljesen szerzett érvényt Szíriában azon törekvésének, hogy a Forradalmi Gárda ne tudja konszolidálni párhuzamos biztonsági struktúráját a megrendült országban. Gadi Eizenknot korábbi vezérkari főnök szerint Izrael az elmúlt pár évben 1000 légitámadást intézett iráni célpontok ellen Szíriában. S noha a Kreml kritizálta az iráni- és Hezbollah célok elleni légicsapásokat, a gyakorlatban nem sokat tett, hogy ezeket megakadályozza.
Sőt, a jelek szerint Izrael előzetesen értesíti az orosz csapatokat a támadások előtt és gondoskodik róla, hogy az orosz személyzetben és infrastruktúrában ne essen kár - cserébe Moszkva nem akadályozza meg ezen légicsapásokat.Az mind Moszkvát, mind Tel-Avivot zavarja már, hogy Teherán megszerezte első kikötőjét Szírában a Földközi-tenger partján és a jelek szerint azt katonai célokra is fel akarja használni.
Támadás az iráni szövetségesek ellen
|
| Káncz Csaba |
Az utóbbi napokban aztán komoly eszkalációról érkeztek hírek, amelyek szerint az Irán és Izrael között folyó konfliktust Tel-Aviv kiterjeszti Teherán szövetségeseire Jemenben és Irakban. Források szerint a Moszad és az izraeli katonai hírszerzés követni kezdte az iráni szállítóhajókat a huszi lázadókhoz és ezek megtámadását tervezi. Jelentések szerint ezek a konfliktusok egyre inkább összefonódnak, hiszen például Irán ugyanazon Quasif-típusú drónokat szállítja a huszi lázadóknak, mint amellyel múlt csütörtökön támadást akart intézni Izrael ellen szír területről.
Irán az utóbbi időben komoly fejlesztéseket hajtott végre drón-képességeit tekintve. A Forradalmi Gárda az iráni média szerint drón támadást hajtott végre a múlt hónapban kurd disszidensek ellen. A Wall Street Journal szerint pedig az Irán által támogatott síita egységek Irakból intéztek drón támadást májusban szaúdi olajlétesítmények ellen.
A napokban amerikai hivatalnokok erősítették meg, hogy múlt hónapban Izrael legalább három légitámadást hajtott végre az Irán-barát síita egységek ellen Irakban.Nyugati források szerint ezekkel a csapásokkal mind Moszkva, mind Washington egyetért, hiszen az iraki miniszterelnök politikailag túl gyenge ahhoz, hogy ellenálljon az iráni behatolásnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
