A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának elnöke, aki a napokban mondott le a Költségvetési Tanács elnöki tisztéről, a Világgazdaságnak adott interjúban kijelentette, hogy a legfontosabb feladat egy gyökeres gazdaságpolitikai fordulat végrehajtása, ami véleménye szerint el is kezdődött, melynek jele, hogy az IMF-hez fordult Magyarország és a GDP 4-5 százalékának megfelelő költségvetési szigorítás szerepel a büdzsében.
A piacok nem tolerálják tovább az unortodox gazdaságpolitikát
A forint árfolyamára vonatkozóan Járai Zsigmond kiemelte, hogy egy stabilizáló lépés valószínűleg azonnal forinterősödést okozna, hozzátette, hogy mára bebizonyosodott, hogy a piacok nem tolerálják tovább az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikát.
Az MNB felügyelő bizottságának elnöke szerint a jegybanktörvényt az elvárásoknak megfelelően módosítani kell, változtatni kell az adórendszeren, mert túl bonyolulttá vált. Hozzátette, hogy intézményi és személyi változásokat is igényel egy ilyen típusú gazdaságpolitika, a gazdaság pénzügyi irányításának nagyobb teret kellene kapnia, "a politikát pedig erről a területről a háttérbe kellene szorítani". Járai Zsigmond szerint a különadókat a lehető leghamarabb ki kell vezetni, a hazai vállalkozásokat terhelő adminisztrációt ténylegesen csökkenteni kell, s a bankokat és a tőzsdét újra aktivizálni kell.
Az új gazdaságpolitikának békülékenyebbnek, nyitottabbnak kell lennie
Az MNB felügyelő bizottságának elnöke az IMF-fel kötendő megállapodásról kifejtette, hogy lesz megállapodás. Hozzátette, hogy az Európai Uniót politikai értelemben nehezebb ügynek látja bizonyos EU-jogszabályoknak való megfelelési kényszer miatt. Járai Zsigmond kiemelte, hogy ilyen kiélezett gazdasági helyzetben nem tehetjük meg, hogy nem vesszük teljes mértékben figyelembe az elvárásokat, az új gazdaságpolitikának békülékenyebb, nyitottabb hangnemet kell megütnie.
Járai Zsigmond szólt arról is, hogy "egy gazdaságpolitikai fordulat gyors hozamfelár-csökkenést képes hozni" az állampapír piacon. Elmondta, hogy az IMF-fel és az EU-val való megállapodás ezen sokat lendíthet, de még jobb lenne, ha nem várnánk meg, hogy diktáljanak számunkra, hanem magunk indulnánk el a helyes úton. Járai Zsigmond úgy véli, hogy egy jó gazdaságpolitikával a 80 százalékos GDP-arányos államadósság még menedzselhető. Járai Zsigmond szavai szerint a magas kockázati megítélésünknek egyértelműen a bizalmatlanság az oka.
"Nem lehet egyeztetés nélkül, sürgősséggel benyújtani törvényeket"
Arról, hogy mit gondol az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségéről Járai Zsigmond kifejtette: számos érv szól mellette, hiszen a bankválság megelőzésére alkalmas pénzügyi eszközök a jegybank kezében vannak, az információk viszont a felügyeletnél. Az elképzelt megvalósítás rossz volt, szavai szerint "nem lehet egyeztetés nélkül, sürgősséggel benyújtani az ilyen törvényeket, hanem meg kell vitatni a jegybankkal, a felügyelettel és az EU-val is.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
