Járai Zsigmond úgy látja, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése jelentős előrelépés a korábbi évek fegyelmezetlen, laza költségvetéseihez képest, a kitűzött célok helyesek és reálisak, a kormány gyorsan alkalmazkodott a folyamatosan romló külgazdasági környezet által diktált nehéz körülményekhez. Ezt a véleményt az Európai Unió 2011. decemberi jelentése is alátámasztotta. Ugyanakkor a KT legutóbbi jelentésében kritizálta is a kormányt és a büdzsét, elsősorban a magánnyugdíjpénztári vagyon átirányítása miatt, valamint kockázatosnak ítélte meg a kormány növekedési prognózisát is.
| A Költségvetési Tanács 2008 végén jött létre, az IMF-fel kötött szerződés része volt, hogy az Országgyűlés felállítja a tanácsot, melynek első elnöke Kopits György volt. A tanács rövid idő alatt nagy tekintélyt szerzett magának, mélyrehatóan elemezte a költségvetést. Az eredeti tanács munkáját segítő titkárságtól 2010-ben a kormányalakítás után megvonták a támogatást - a közel 40 fős szakembergárda egy részét az MNB vette át. A kormány majd' egy éve felmentette a KT első elnökét és megváltoztatta a testület tagjait, valamint azok kinevezését. Az IMF-fel felmondott szerződés miatt a Valutaalap nem is kifogásolta ezt a lépést, a mostani tárgyalások előtt sem merült fel, hogy az "eredeti állapot visszaállítása" terítéken lenne az újabb megállapodás végett. A Tanácsnak 3 tagja van, a mindenkori ÁSZ- és MNB-elnök, valamint a köztársasági elnök delegáltja. A tagok mandátuma 9 év, jelenleg csökkentett titkársággal működik a grémium. |
Járai Zsigmond elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kérésére továbbra is elmondja véleményét a gazdaságpolitika alakulásáról, ha arra a kormány kéri. A köztársasági elnök a testület új elnökévé kedd délelőtt nevezi ki Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét.
| Kinevezte Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét a Költségvetési Tanács elnökévé kedden Budapesten a köztársasági elnök. Kovács Árpád az államfő delegáltjaként veszi át a tanács vezetését, akárcsak elődje. |
A törvény szerint a tanácsot az MNB elnöke, az ÁSZ elnöke valamint az államfő egy delegáltja alkotja. Járai Zsigmond utódja az elnöki székben tehát megvan, de Schmitt Pálnak kell még egy tagot delegálnia, hogy teljes legyen a tanács.
Marad a jegybank és a CIG Pannónia
Járai Zsigmond az MNB felügyelőbizottságának az elnöke is, ez a tisztsége megmarad. A KT szempontjából elég szerencsétlen egybeesés volt, hogy a grémium tagja Simor András jegybankelnök és az őt ellenőrző fb első embere is. Járai ezenkívül a CIG Pannónia biztosító fb-ának is az elnöke, korábban pedig részt vett az új alkotmány kidolgozásában is. Az első Orbán-kormány alatt MNB-elnök és pénzügyminiszter is volt.
Korábban londoni elemzők nem tartották kizártnak, hogy a jegybank és a PSZÁF összevonásával létrehozandó új felügyeleti szerv első embere ő lehet. A jegybanktörvény módosítása ugyanis lehetőséget ad az Országgyűlésnek, hogy a két intézményt összevonják, de kormánypáti politikusok, múlt héten pedig a kormányfő is megerősítette, hogy Simor András mandátumának lejártáig erre bizonyosan nem kerül sor.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
