A kétoldalú tárgyalást megelőzően az amerikai elnök kijelentette, hogy Svédország erősebbé fogja tenni a NATO-t, és ugyanazokat az értékeket vallja, mint az észak-atlanti szövetség tagállamai. Hozzátette, hogy felkészültek a védelmi szövetség jövő heti csúcstalálkozójára - derül ki az MTI beszámolójából.
Joe Biden szerint a két ország majdnem mindenben egyetért a demokratikus értékek védelmét illetően, ideértve az Ukrajnának nyújtott biztonsági és humanitárius támogatást.
A kétoldalú, amerikai-svéd kapcsolatokkal kapcsolatban kiemelte a klímaváltozás elleni fellépést, a szabad indiai- és csendes-óceáni térség melletti közös kiállást, valamint a két ország vállalatainak együttműködését a feltörekvő technológiákat illetően, beleértve az 5G és 6G hálózatok biztonságát is.
Ulf Kristensson köszönetet mondott a svéd NATO-tagsághoz nyújtott erős amerikai támogatásért.
Azt lehet tudni, mit akar Törökország - azt viszont nem, pontosan mit akarnak a magyarok
Joe Biden kiállása erős üzenetként értékelhető azon országok felé, amelyek miatt még nem valósulhatott meg Svédország NATO-tagsága.
Svédország és Finnország az ukrajnai orosz agressziót követően szakítottak semlegességpolitikájukkal és kérték felvételüket a NATO-ba 2022 májusában. Finnország időközben meg is kapta a zöld lámpát a csatlakozáshoz, két tagállam miatt azonban eddig még nem csatlakozhatott Svédország is a NATO-hoz. Törökország jól definiált, konkrét lépésekért (például bizonyos Svédországban tartózkodó személyek kiadatásáért) cserébe engedné be Svédországot a katonai szövetségbe.
Magyarország azonban olyan időben és politikailag is nehezen értelmezhető feltételeket támasztott Svédországgal szemben, mint a “több tisztelet” gyakorlása, az “erkölcsi fölényeskedés” beszüntetése, vagy további “bizalomerősítő lépések” foganatosítása.
Nemrég kutatást végeztünk a svédországi magyarok körében Magyarország hozzáállásáról - az eredményekről és a csatlakozás hátteréről alábbi cikküknben olvashat:
Külpolitikai szakírónk, Káncz Csaba reggeli Facebook-bejegyzésében arról ír: Törökország, Svédország és Finnország vezető tisztségviselői csütörtökön háromoldalú megbeszélést tartanak Brüsszelben. A képviselők megpróbálnak megegyezni Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
