A központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság, ami megnehezíti az adósság kezelését, s nehezebben kiszámíthatóvá teszi az adósság alakulását az árfolyamok változásai miatt. Ezért törekedni kell arra, hogy az államadósságon belül a deviza adósság aránya csökkenjen, amit elősegít az SMSZ bevezetése - olvasható a javaslat indoklásában. Ez olyan stratégiai cél, amit az NGM által most összeállított adósságcsökkentési csomag is megfogalmaz.
Békekölcsön 2.0? Így folytatódik a szabadságharc
| A békekölcsön az 1950-es években Magyarországon bevezetett sajátos megtakarítási forma volt. Lényege, hogy az állam elvárta minden dolgozó állampolgártól, hogy évente kb. az egyhavi fizetésének megfelelő összegért békekölcsönt jegyezzen, ezáltal segítse az államot a „békéért folyó küzdelemben”. A békekölcsönért nem kamat járt, hanem sorsoláson húzták ki a nyerteseket, akik kisebb vagy nagyobb nyereményben részesültek, esetleg a kötvény névértékét kapták csak vissza. (Volt, de kevés, kamatozó kötvény is.) A lakosság körében nagyon népszerűtlen volt a békekölcsön, mert a lejegyzett összegek a jövedelmekhez képest nagyok voltak, és a nyeremények ritkák, ill. a visszafizetésre csak sokára - és némileg értékét vesztett pénzben - került sor. A békekölcsön, bár egy megtakarítási forma volt, a kötelező jellege miatt egyfajta bújtatott adóként működött, célja az ún. szocialista tőkefelhalmozás volt, hogy legyen az államnak pénze az újjáépítésre valamint a nehézipar és a hadsereg erőltetett fejlesztésére. Bevezetésének egyik célja volt, hogy csökkentsék vele az állam eladósodottságát. 56 után nem volt új békekölcsön-jegyzés; bizonyos értelemben ehelyett vezették be az azóta népszerűvé vált lottójátékot. Forrás: Wikipédia |
A bizottság az új megtakarítási termék bevezetése érdekében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény módosítását kezdeményezte. A javaslat rögzíti az SMSZ-re vonatkozó új rendelkezések sarkalatosságát.
A javaslat szerint az SMSZ stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és stabilitás megtakarítási pénzszámlából áll.
A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket, és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz a személy több SMSZ-t is nyithat.
Az értékpapírszámlán kizárólag a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván. SMSZ-t kizárólag befektetési tevékenységet végző hitelintézet vezethet.
Így jár mellé adókedvezmény
A számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli. Adófizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a számlatulajdonos az összeget az SMSZ-ről felveszi. A törvény nem tiltja, hogy a befizetett összeget és annak esetleges hozamát részletekben vegyék fel, ilyen esetben mindig külön-külön kell az adóalapot megállapítani.
Ha az összeg felvétele és a befizetés között 3 évnél kevesebb telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka; ha legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka; legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év esetén az adóalap a kifizetett összeg 50 százaléka, ha pedig legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség azzal, hogy a számlán található értékpapírok kivonásakor kifizetett összegnek minősül a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. A törvény szerinti adófizetési kötelezettségen túl más közteher az SMSZ-re befizetett jövedelmet nem terheli.
|
Jól jön a kormánynak, hogy a vártnál kevesebben választják az új vállalati adókat, hiszen ez többletbevételt jelent a költségvetésnek. A pénznek már megvan a helye, mert komoly elmaradás várható az áfából és a pénzügyi tranzakciós illetékből is. Összességében azonban a nagy tartaléknak köszönhetően tarthatónak tűnik a három százalékos idei hiánycél. |
Ki fizeti az szja-t?
Az SMSZ-en jóváírt jövedelmet, az értékpapírok hozamát, az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét terhelő szja-t az SMSZ-t vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, és fizeti meg az állami adóhatósághoz. A bevallást is a hitelintézet nyújtja be, s ebben magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon ad számot ezen adókötelezettségről.
A számlatulajdonos halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelölhet, ilyen esetben az SMSZ-en lévő követelés, értékpapír nem képezi a hagyaték részét. A kedvezményezettet, illetve örököst az SMSZ-re vonatkozó különös szja kötelezettség tekintetében számlatulajdonosnak kell tekinteni.
A módosító javaslat felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert arra, hogy rendeletben állapítsa meg az SMSZ vezetésének részletes szabályait.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
