Magyarország az innováció, valamint a szegénység tekintetében lemaradásban van az Európai Unióhoz képest.
A gazdasági növekedést fenntarthatóvá kell tenni, az oktatási rendszert pedig fejleszteni kell - vélekedtek a felszólaló közgazdászok a Republikon Intézet konferenciáján, amelyet "A magyar gazdaság helyzete és kilátásai" címmel rendeztek kedden Budapesten.
Csillag István, az Óbudai Egyetem docense, korábbi gazdasági és közlekedési miniszter kiemelte: a tavalyi év "kakukktojás" volt, "csúcsra járt" a magyar gazdaság, de ezt külső tényezők is segítették.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is úgy vélte, hogy az egyszeri növekedési tényezők kiesésével "jó esetben is" 2 százalék körüli növekedési ráta tartható, és miközben sok ország "elhúz" majd Magyarország mellett, hazánkban "halovány növekedés" várható.
Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a KSH egykori elnöke egyetértett azzal, hogy a jelenlegi növekedés megalapozatlan bővülés, ugyanakkor nemcsak az elmúlt 4, hanem az azt megelőző 8 évben sem volt fenntartható pályán a magyar növekedés véleménye szerint.
Energetika volt a fő téma.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
