Borkai Zsolt, a MOB elnöke december 12-én jelentette be: a magyar sport- és gazdasági élet fontos szereplőit kérte fel arra, hogy tanácsaikkal és javaslataikkal önkéntes alapon segítsék a MOB munkáját a pályázatról szóló döntés előkészítésében.
A Borkai Zsolt által felkért, úgynevezett Olimpiai Védnöki Testület tagjai Baráth Etele és Oszkó Péter mellett Bienerth Gusztáv, Gyárfás Tamás, Kemény Dénes, Dénes Ferenc, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Gömöri Zsolt, Rácz Marianne, Regőczy Krisztina, Sors Tamás, Kovács "Koko" István és Gyurta Dániel.
Olcsóbb olimpiát szeretnének
A NOB az Agenda 2020 elnevezésű programcsomagban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.
A NOB célja a forradalmi változtatással elsősorban az, hogy a XXI. században ne csak a metropoliszok, hanem a közepes méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városok is rendezhessenek nyári olimpiát. Ennek nyomán várható, hogy az afrikai kontinensen, valamint Közép-Európában is lesznek ötkarikás játékok.
Kinyitották a kaput Magyarorszgágnak is
A szakemberek szerint Budapest számára a NOB reformcsomagja lehetőséget jelent; Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke november végén azt mondta az MTI-nek, hogy a gazdaságos, megtérülő, olcsóbb és kisebb ötkarikás játékok támogatása szemléletmódbeli változás, Budapest és a magyar sport története pedig "helyzetbe tudja hozni Magyarországot."
Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter december elején a Digi Sport televízió Reggeli Start című műsorában "megfontolható realitásnak" nevezte a budapesti olimpia gondolatát, s kiemelte, hogy a Budapesten és Magyarország különböző pontjain zajló jelenlegi fejlesztési folyamatok akár 2024-re elérhetnek odáig, hogy az országnak már alig lesz szüksége plusz infrastrukturális beruházásra.
Kivel versenyzünk?
A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB. Eddig Boston, valamint Róma és Párizs jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németország és a Dél-afrikai Köztársaság valamelyik nagyvárosa szintén beadja pályázatát.
Rég nem látott mélypontra került a hazai fizetőeszköz: napközben 415 forintot is elkértek egy euróért. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
