Az új intézkedések között megállapították a minimumszabályokat az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatban: a pénzmosás büntetési tételének felső határa négy év szabadságvesztés lesz. A bírák ezen felül további szankciókat és intézkedéseket szabhatnak ki, elrendelhetik az elkövetők ideiglenes vagy végleges kizárását közbeszerzésekből, de pénzbírságot is kiszabhatnak.
Már nem jelent menedéket külföldre szökni
Új lehetőségként bizonyos pénzmosási tevékenységekért jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek, és különböző szankciókkal sújthatók mostantól, például kizárhatók az állami támogatásokból, igazságügyi felügyelet alá helyezhetők vagy a bíróság által elrendelt felszámolás is indítható velük szemben. Súlyosbító körülménynek kell majd tekinteni, ha a pénzmosási tevékenységet bűnszervezetben, illetve egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során követték el. Súlyosbító körülménynek veszik továbbá például a korrupciót, szexuális kizsákmányolást, kábítószer-kereskedelmet is.
Fontos elem, hogy a jogszabály megszünteti a határon átnyúló, összefogott akciókat igénylő intézkedések előtt álló akadályokat a nyomozásokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításával. Az új irányelv tisztázza, melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, valamint hogy az érintett tagállamoknak milyen módon kell együttműködniük és miként kell bevonniuk az uniós ügyészségi együttműködési szervezetet, az Eurojustot. A tagállamoknak 24 hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet átültessék saját jogrendjükbe.
Javítani kell az együttműködést
Ahogy arról korábban már írtunk, a Financial Times birtokába került uniós jelentés szerint a közelmúltban kirobbant botrányok azt jelzik, hogy hiányosságok és hézagok vannak az Európai Unió felügyeleti szervei és a nemzeti felügyeleti szervek együttműködésében a pénzmosás elleni küzdelemben. A jelentés szerint jogilag nem kellően tisztázott a különböző pénzügyi felügyeleti szervek közötti együttműködés, nem megfelelőek az uniós országok közötti információcserét biztosítani hivatott egyezmények, és uniós szinten nincs forrás elkülönítve arra, hogy a szabályokat a gyakorlatban is érvényre juttassák.
A megszerzett dokumentum számos javaslatot is tesz a helyzet javítására. „Egyetértési megállapodást” kellene például kötni az információk megosztásáról az Európai Központi Banknak és a nemzeti felügyeleti szerveknek, és központosítani kellene olyan hatásköröket, amelyek jelenleg meg vannak osztva az uniós szervek és az EBA között. Hosszú távon pedig létre kellene hozni egy uniós szintű mechanizmust a tagállami felügyeleti szervek munkájának jobb összehangolására, illetve központosítani kellene a pénzmosás elleni küzdelem felügyeletét, és ennek érdekében akár egy új uniós szervet is létre lehetne hozni.
Túl sok hatalmat kapnak?
A magyar pénzügyminiszter szerint Magyarország támogatja a pénzmosás elleni felügyeletek közötti együttműködés megerősítését, de aggályosnak nevezte az Európai Bankhatóság megerősítését célzó törekvéseit. Varga Mihály elmondta: Magyarország nem tud támogatni olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az uniós bankhatóság a tagállami felügyeletek feje felett hozzon döntést a nemzeti hatáskörbe tartozó pénzintézetek működéséről.
Uniós illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy bár az elmúlt években az EU több jogkört kapott a bankok felügyeletére – tehát erősödött az uniós szintű kontroll –, a pénzmosás elleni küzdelem és ennek jogi szabályozása nagyrészt nemzeti hatáskörben maradt. További részletek >>>
|
Tisztára mosták az oroszok temérdek pénzét a bankban - ez volt a módszer Nyolc év alatt 200 milliárd (!) euró folyt keresztül a Danske Bank kis észtországi leányvállalatán, leginkább orosz ügyfelek megbízásából. A módszer nem volt túl bonyolult, szemet is szúrt valakinek, a bank azonban olyan sokat keresett rajta, hogy inkább szemet hunytak a pénzmosási aggályok felett. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Ez a „gig economy.” 
