Kiderült, mitől kapott szárnyra a magyar ipar
2017 februárjában az ipari kibocsátás volumene 2,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 7,0 százalékkal emelkedett, a nyers és a tisztított adat közötti jelentős eltérés oka elsősorban az előző év szökőnaphatása - közölte második becslését a Központi Statisztikai Hivatal a Privátbankár.hu-val.
2017. februárban az ipari termelés volumene 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt februári adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
Az ipari export volumene 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét kitevő két alág közül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 1,3 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 0,6 százalékkal csökkentek.
Az ipar belföldi értékesítése 1,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (95%) képviselő feldolgozóipar termelése 2,7, míg a csekély súlyú bányászaté 6,2 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,7 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül ötben csökkent a termelés, a többi alágban 1,2 és 41% közötti mértékben növekedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint 30 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 1,4 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 0,5, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,6 százalékkal emelkedett.
A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés közel egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,8 százalékkal visszaesett. Az alág tíz alágazatából csak egyben, a növényi, állati olaj gyártásában volt növekedés (15,7 százalékos), míg a többi kilencben 0,1 és 13,6% közötti visszaesést mértek. A legjelentősebb (az alág termelésének 25 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,6 százalékkal csökkent, nagyrészt a madárinfluenza következményei miatt. A legjobban, 13,6 százalékkal az egyéb élelmiszer gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal emelkedett a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása, ehhez a rendkívül alacsony bázis hatása is hozzájárult.
A gép, gépi berendezés gyártása is jelentősen, 17,3 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése eredményeként.
Eltérően alakult a másik két közepes súlyú alág termelése. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 5,2 százalékos növekedést, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában 0,3 százalékos csökkenést regisztrált a KSH, ez utóbbinál nagyrészt az exportértékesítés mérséklődése miatt.
Folytatódott a volumenbővülés a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: a termelés 4,1 százalékkal nagyobb volt, főként a külpiaci eladások élénkülésének köszönhetően. A gyógyszergyártás 8,9 százalékkal csökkent, ebben a magas bázis hatása is szerepet játszott.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,6 százalékkal emelkedett 2016 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 2,7 százalékkal csökkentek, míg az új exportrendelések 1,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 2,4 százalékkal meghaladta a 2016. februárit.
2017. január–februárban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 36 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3,2 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülést Észak-Magyarországon (7,0%), a legkisebbet Észak-Alföldön (1,5%) regisztrált a KSH.
