A világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait - mondta Li Ko-csiang miniszterelnök a Népi Kongresszus éves ülésszakának megnyitóján vasárnap Pekingben.
A tervek szerint Kína 2023-ban 1,55 trillió jüant költ katonai fejlesztésekre, ami a 2013-as kiadások nagyjából kétszerese. A Világbank szerint az ázsiai ország bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,7 százalékát fordította a hadseregre 2021-ben.
Li egyúttal a fegyveres erők modernizálására, harckészültségük megerősítésére és katonai képességeik javítására szólított fel a jelenlévő háromezer küldött előtt.
A Népi Kongresszus egyik szóvivője előző nap a komplex biztonsági kihívásokkal és Kína nagyhatalmi felelősségével indokolta a kiadások emelését. A kínai hadseregben zajló fejlesztéseket sokan aggodalommal szemlélik a nemzetközi közösségben, miután Peking egyre fenyegetőbben lép fel Tajvannal szemben, és vitatott területi követelései vannak a Kelet-, illetve a Dél-kínai-tengeren.
Li Ko-csiang beszédében határozottan ellenezte Tajvan függetlenségét, és a békés újraegyesítés mellett foglalt állást.
"Mi, a Tajvani-szoros két oldalán élő kínaiak egy család vagyunk, és összeköt minket a vér"
- szögezte le.
Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, stratégiai jelentőségű Tajvanra. Az utóbbi időben fokozódott a feszültség a felek között, és a nemzetközi közösség attól tart, hogy Oroszország ukrajnai háborúján felbuzdulva Kína hasonló lépésre szánhatja el magát Tajvan kérdésében. Kína tavaly augusztusban nagyszabású hadgyakorlatot tartott Tajvan körül válaszul arra, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök a szigetre látogatott.
Li Ko-csiang megjegyzésére válaszul Tajvan leszögezte: Pekingnek szembe kellene néznie azzal, hogy a Tajvani-szoros két oldala között nincs alá-fölérendeltségi viszony, valamint tiszteletben kellene tartania Tajvan elkötelezettségét a szuverenitás, a demokrácia és a szabadság mellett. Jobb, ha Peking pragmatikusan áll a tajvani kérdéshez, és észszerűen, a kölcsönösség és a tisztelet talaján tevékenykedik, megteremtve az egészséges interakció feltételeit - tette hozzá a tajvani kormányzat.
Li Ko-csiang beszédében vázolta Kína idei gazdasági céljait. A miniszterelnök jelezte: öt százalék körüli növekedéssel számol. Már az előző évben is 5,5 százalékos növekedési célt tűzött ki a kormány, de ennek megvalósulását a koronavírus-járvány miatti lezárások megakadályozták. Így tavaly mindössze három százalékot nőtt a kínai gazdaság, ami a második legrosszabb adat volt 1976 óta. A költségvetési hiánycél három százalék, míg a munkanélküliségi ráta várhatóan 5,5, az infláció pedig 3 százalékos lesz - tette hozzá a kormányfő. Az idei év prioritása a gazdasági stabilitás, illetve a fogyasztás élénkítése. Ennek érdekében tizenkétmillió új munkahelyet teremtenek a városokban - húzta alá Li.
A március 13-ig tartó ülésszak másik nagy témája az új kormány megalakítása lesz. A korábbi kor- és mandátumkorlátok ellenére Hszi Csin-ping a várakozások szerint megszilárdítja hatalmát, és megkezdi harmadik elnöki ciklusát. Ezzel szemben Li Ko-csiang visszavonul, és helyét Li Csiang veszi át. Az új miniszterelnök személyére szombaton adhatja áldását a parlament.
(MTI)
A jelenlegi 18-ról 16 évre. 
