| Trump szimpatizánsok a South Florida Fair Expo Centerben. EPA/CRISTOBAL HERRERA |
A 2008-as pénzügyi válság előbb gazdasági, majd szociális és mostanra politikai megrendülést eredményezett előbb Európában és mára már az Egyesült Államokban is. A 20. század bevégeztetett, annak nemzetközi intézményei a szemünk válnak működésképtelenné. Trump a kampány során erőteljesen kiállt a kékgallérosok szociális érdekeiért, de úgy, hogy mindezt az erőteljes nacionalizmus bázisán tette.
Szellem a palackból
Trump választása, hogy a radikális jobboldali Steve Bannont nevezi a Fehér Ház főstratégájának, már jelezte a megválasztott elnök eltökéltségét az új amerikai szélsőjobboldalt megtestesítő ’alt-right’ irányába. Nem véletlen, hogy a Ku Klux Klán korábbi vezetője, David Duke melegen üdvözölte egy interjúban Bannon kinevezését. Ki kell emelnünk, hogy militáns nacionalista csoportok már a választások előtt készültek arra, hogy Clinton befutásakor akár a fegyveres erőszak útjára terelik csalódottságukat.
John Schindler biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államokban Trump megválasztásával egy teljesen új politikai korszak kezdődött. Trump messzebbre látott, mint azok a politikai elemzők, akik szerint a kívülről jövő üzletembernek semmi esélye. Elég fehér szavazatot gyűjtött össze – különösen a kékgallérosoknál és a felső Közép-Nyugati tagállamokban –, amellyel ellensúlyozta a Demokraták óriási előnyét a kisebbségeknél és a fehér értelmiségieknél.
Az utóbbi években sok fehér szavazónál betelt a pohár a „haladáspártiak” állandó prédikálása közepette. Nagyon nem teszett nekik, hogy a kampány alatt „szánalmasoknak” nevezték őket a Demokraták. A Clinton kampány finisében egy celeb egyenesen a heteroszexuális fehér férfiak kihalását éltette.
Az elmúlt évtizedekben Washington támogatta a feketék, hispánok és ázsiaiak identitásának megerősödését, míg a fehér nacionalizmus elítélendőnek számított. De a fehér többség egyszer csak rájött, hogy nekik is van megvédendő identitásuk. A fehér nacionalizmus szelleme kiszabadult a palackból.
A fehér szavazók megváltoztak, de ezt a Republikánus Párt – Trumpot leszámítva – nem vette észre. Ez pedig elementáris politikai erővé vált a kampány alatt, olyannyira, hogy a feministák teljes döbbenetére a vulgár szóhasználatú és szexista beszólásairól hírhedtté vált Trump elvitte még a fehér nők szavazatainak többségét is.
Ki regulázza meg a szellemet?
De a szellemet szolgálatai után nehéz visszaparancsolni a palackba. A politikai ellentétek az új viszonyok közepette ideológiai helyett törzsi keretekbe helyeződnek át. És mindenekelőtt, ahogy az Jugoszlávia és a Habsburg Monarchia esetében is bebizonyosodott – érvel Schindler –, a nacionalizmus tüzét felloban(t)ásuk után már nehéz kioltani, ez pedig multi-etnikus társadalmak esetében akár végzetesnek is bizonyulhatnak.
Trump azt ígérte a fehér kékgallérosoknak, hogy visszaviszi a munkahelyeket az országba, újratárgyaltatja a rossz kereskedelmi megállapodásokat, állami infrastrukturális beruházásokkal teremt munkahelyeket, és a vállalatok adóinak csökkentésével is azon lesz, hogy új munkahelyek születhessenek. Elemzők azonban felhívják a figyelmet: bizonyos munkákat ugyan kiszerveztek, de sok munkahely a technológiai fejlődés, az automatizálás miatt szűnt meg. Ezeket nehéz lesz újrateremteni, ráadásul a folyamat folytatódni fog. Márpedig, ha Trump nem fogja tudni teljesíteni a kampányígéreteit, a populista hullám még őt is elsöpörheti.
Káncz Csaba jegyzete
