Megrázták a magyar közéletet az amerikai elnök Orbánt dicsérő szavai, holott annak címzettje csak kisebb részben volt a magyar miniszterelnök – akit több, mint két évvel a hatalomra lépése után Trump 40 perc erejére fogadott -, hanem sokkal inkább az EU centruma, nevesítve pedig Berlin. A Wall Street Journal értesülései szerint ráadásul Trump hízelgő szavai ellenére Washington a háttérben már előkészítette a szankciókat Orbán alvezérei és oligarchái ellen azon aggodalmakra válaszul, hogy Magyarország egyre komolyabb veszélyt jelent a nyugati érdekekre. A befolyásos lap szerint az adminisztráció egyelőre jegeli a lépést, még bízva abban, hogy Orbánt vissza tudja téríteni a hosszú távú biztonsági ígéreteihez és a magyar miniszterelnök a nyugati érdekkörben marad.
Az amerikai és a német főváros kapcsolatát is súlyos ügyek terhelik, ezért az EU destabilizációja az elégedetlen perifériák lázításával a Fehér Ház prioritása lett, és ez kimondottan igaz alig pár nappal az EP választások előtt. Rick Grenell berlini amerikai nagykövet már olyan szinten elvágta magát állandó éles kritikáival Berlinben, hogy persona non grata lett a kancellárián.
A neuralgikus pontok hosszú sora
Pompeo külügyminiszter a múlt héten rúgott bele a német vezetésbe, amikor az utolsó pillanatban lemondta berlini látogatását. Május 30-án Merkel utazik az USA-ba, hogy egy beszédet tartson a Harvard Egyetemen, de a program szerint Trump nem is fogadja. De mik a neuralgikus pontok a kétoldalú kapcsolatokban?
Nos, felsorolni is nehéz: kezdve a Párizsi Klímamegállapodással, folytatva az iráni nukleáris megállapodás felrúgásával – és a mostani háborús üzengetéssel -, aztán ott van az Északi Áramlat II. német-orosz gázvezeték ügye – amelyet Washington nemzetbiztonsági veszélynek tart Európára -, az F-35-ös vadászgépek kizárása a német beszerzésekből és az alacsony szintű német fegyverkiadások ügye. De ami már most teljesen akut kérdés, az a kereskedelmi vita.
Szombaton lecsap a vihar?
Trump korábban május 18-ig vállalta, hogy az európai autószektort nem sújtja addicionális büntetővámokkal. A határidő most szombaton lejár, amely mintegy 47 milliárd euró értékű autó és alkatrész exportját érintené. Az USA számára a korábbi hírek szerint csak az elfogadható, ha az agrártermékek is bekerülnek a szabad-kereskedelmi körbe - ezt francia nyomásra az EU teljesen kizárja.
|
| Káncz Csaba |
Az Európai Bizottság már jelezte, hogy az újabb vámok arányos válaszlépést és a tárgyalások azonnali felfüggesztését vonnák maguk után.
Egy amerikai-európai kereskedelmi csetepaté most úgy jönne a németeknek, mint ablakos tótnak a hanyattesés. A német tőzsdén (Dax) jegyzett nagy konszernek tavaly a forgalmuknak a 22 százalékát realizálták az amerikai piacon és csak 21 százalékát a német piacon. Olyan német nagyvállalalatok, mint a Bayer, az SAP, a Merck, a Linde, avagy az Adidas több, mint kétszer annyit adnak el Amerikában, mint Németországban.
Az autószektort érintő védővámok hatása egyébként a magyar gazdaságra világviszonylatban is kiemelten jelentős lehet: az amerikai piacra kerülő kocsik gyártása 1,7 százalékot jelent a magyar GDP-ben, ez az arány pedig magasabb olyan autóipari gigászokénál, mint Japán vagy Németország.
Miért is támogatja Trump a Brexitet és Orbánt?
A Fehér Ház és a Pentagon azon is fel van háborodva, hogy Berlin csupán GDP-jének 1,3 százalékát költi idén védelmi kiadásokra. A kiadási előrejelzés szerint Németország nem fogja elérni a belátható időtávon belül a NATO által elvárt 2 százalékos arányt, sőt 2020-tól még GDP-arányosan csökkenteni is fogja katonai költségvetését.
Végezetül érdemes emlékeztetni arra, hogy az amerikai politika általában, a republikánusok pedig különösképpen soha nem álltak távol a nagy üzleti lobbicsoportoktól. Felmerül a gyanú, hogy Trump EU-ellenes megosztó politikájával - példának okáért a Brexit, avagy Orbán nyílt támogatásával – valójában az óriási amerikai cégek érdekeit képviseli. A Google, az Apple, a Microsoft, a Facebook és az Amazon érdekeit sokkal jobban szolgálná egy széttöredezett kontinens, ahol Brüsszel túl gyenge lenne jogsértési eljárások megindítására és büntetések kiszabására.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
