A múlt héten hivatalos látogatásra Egyiptomba látogatott Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Kövér köszönetét fejezte ki Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöknek azért a következetes politikáért, amit az egyiptomi vezetés és személy szerint a köztársasági elnök tanúsít az egyiptomi keresztények, a kopt közösség védelme érdekében, és azért, hogy őket egyenjogú, államalkotó közösségként ismerik el. Mint mondta, e közösség társadalmi megbecsülése, jogainak és vallásgyakorlásának biztosítása hozzájárul az ország hosszú távú stabilitásához.
A TASSZ jelenti
Nos, ezek a szavak a szovjet TASSZ hírügynökség időszakát juttatják az eszünkbe, ugyanis Egyiptom esetében stabilitásról nem beszélhetünk, a kopt keresztények védelméről pedig végképp nem. Az egyiptomi alkotmány 1952 óta kizárja, hogy egy keresztény lehessen Egyiptom miniszterelnöke, államelnöke, illetve bármilyen más, magas rangú politikusa. A keresztények Egyiptomban másodrendű polgároknak számítanak – megtűrt, ’dhimmi’ státuszban tartják őket.
A koptok - Egyiptom legnagyobb vallási kisebbsége - szerint jelenleg két oldalról állnak folyamatos támadás alatt: a muszlim szélsőségesek és az egyiptomi kormányzat részéről. Október végén a hatóságok négy templomukat zárták be Dél-Egyiptomban, amely csak tovább növelte a 90 milliós Egyiptom lakosságának tizedét kitévő keresztény koptok frusztrációját.
A rendőrség ki sem vizsgálja az incidenseket
A hatóságok a muszlim szélsőségesek kedvébe akarnak járni és azzal a képmutató indokkal zárják be a templomokat, hogy a társadalmi békét akarják megőrizni. A bezárást megelőző héten a muszlim szélsőséges csőcselék megtámadta a helyi templomokat és a keresztények otthonait. Október 12-én egy kopt lelkészt a nyílt utcán gyilkolt meg egy iszlamista, április 9-én pedig 44-en vesztették életüket, amint a virágvasárnapi zarándokokat levegőbe repítették a pokolgépek két város templomában.
2011 októberében az egyiptomi katonaság 28 keresztényt gyilkolt meg, akik a templomuk védelmében tüntettek. A civilek lemészárlása idején esz-Szíszi jelenlegi elnök volt az egyiptomi katonai hírszerzés feje és egyben a vezérkar tagja. 2011 és 2016 között 77 koptok elleni incidenst regisztráltak csupán Minja tartományban, ahol a lakosság egyharmada keresztény. Egyetlen egy ember sem került bíróság elé az incidensek miatt, a rendőrség általában ki sem vizsgálja az ügyeket.
Hallgatás és üzlet
|
| Káncz Csaba |
De mindezek után mi lehet az oka Kövér László és a magyar kormány hallgatásának? Nos, egy idén márciusi híradás szerint Egyiptom esetében sikerrel lobbizott a magyar diplomácia az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. A testület március 14-ei ülésén tárgyalt egy határozattervezetet, amely Egyiptomot is bírálta volna az országban tapasztalható jogsértések miatt. Az EU a tanács tagjaként támogatta volna a kritikus állásfoglalást, de magyar kezdeményezésre módosítottak a szövegen, amelyből kikerültek a „számon kérő elemek”, a szöveg „konstruktívvá vált”. Az emberi jogi vonatkozások helyett és mellett „Egyiptom térségbeli szerepének fontosságát” emelték ki.
A háttérben gazdasági okok állnak. Tavaly júniusban Orbán Viktor és Szijjártó Péter vezetésével látogatott Kairóba magyar delegáció, és a tárgyalások után a külügyminiszter közlése szerint összesen 129 milliárd forint értékű gazdasági megállapodást kötöttek. A legjelentősebb ezek közül az a vasútfelújítási program, amelyben a Ganz venne részt.
Káncz Csaba jegyzete.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
