A máltai központú uniós ügynökség jelentése szerint a háború kezdete óta mintegy 9,6 millió ukrán állampolgár menekült el hazájából, és közülük 7,3 millióan kerestek menedéket az országgal szomszédos négy uniós tagállam - Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia - egyikében, továbbá körülbelül 6,3 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket Ukrajnán belül - írja az MTI.
Az Európai Unió területén mintegy 3,9 millióan regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett több mint 23 500 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be ukrán állampolgárok az EU-ban. Menedékjogért márciusban 14 ezer, áprilisban 1900, májusban 1600 ukrajnai állampolgár folyamodott.
Az uniós ügynökség a menekültügyi eljárásokat rögzítő jelentése szerint májusban összesen mintegy 70 200 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unió valamely tagországában, ez 2016 óta a második legmagasabb havi szintet jelenti. Áprilisban 60 200-an fordultak menedékjog iránti kérelem biztosításáért az unióban - közölték. Menedékjog iránt főként afgánok, szíriaiak, venezuelaiak, kolumbiaiak és pakisztániak folyamodtak, de kimagasló volt a török és a georgiai állampolgárok aránya is. Mintegy 2900 kérelmező vallotta magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak, számuk az összes kérelmező 4 százalékát teszi ki.
Az ügynökség kiemelte: a kérelmek elismerési aránya májusban az átlagos 40 százalékol 45 százalékra emelkedett, a pozitív döntések közel egyenlően oszlottak meg a menekültstátusz és a kiegészítő védelem megadása között. Májusban a szíriaiak és ukrán állampolgárok kérelmeinek elismerési aránya 96, illetve 97 százalékos volt. A kérvények pozitív elismerési aránya a fehéroroszok körében 87 százalékos, az eritreaiak körében 82 százalékos, a jemeniek esetében 80 százalékos volt, míg az afgánoké az áprilisi 73 százalékhoz képest 53 százalékra zsugorodott- közölte az uniós menekültügyi ügynökség.
Néhány forintos árváltozás jöhet. 
