6p

Van arra racionális magyarázatunk, miért segítünk sokkal többet? És baj, ha nincs?

Európában ma sokkal befogadóbbak a menekültekkel szemben, mint a 2015-ös válság idején, és ez a nyitottság az egyébként teljes egészében háborúellenes Magyarországra is igaz: Budapesten a legtöbben legalább ismernek olyan családot, barátot, aki több ukrán félcsaládot is befogadott, odaadta neki a lakását, vagy aki segített valamelyik önkéntes szervezetnek, ha esetleg maga nem is ajánlotta fel az egyik szobáját.

Még a kormány is a menekülők megsegítésével promotálta magát, és elfelejtette a migránsellenes szózatait, de érdekesebb, hogy a közhangulat is megváltozott: látszólag még azok, akik 2015-ben is mindent megtettek a Keletiben rekedt, földön alvó menekültek megsegítéséért, még ők is könnyebben nyitották ki az ajtajaikat és adták kölcsön a törülközőjüket most 2022-ben, holott önmagában természetesen nem olyan egyszerűen összemérhető, hogy Szíriából jobb menekülni vagy Ukrajnából és az sem, hogy kinek van nagyobb szüksége segítségre.

Lvivből is sok ukrán indult el Lengyelországba. Fotó: depositphotos
Lvivből is sok ukrán indult el Lengyelországba. Fotó: depositphotos

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint mára több mint 5 millió ukrán menekült el az országából, míg a legutóbbi menekültválság idején, 2015-ben 1,3 millióan indultak el főként Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Az ukránok közül most több mint 2,7 millióan utaztak Lengyelországba, 743 ezren Romániába, 423 ezren Moldovába, és - Szentkirályi Alexandra legutóbbi közlése alapján - csaknem 626 ezren jöttek Magyarországra

Ésszerű indokok

Sok magyarázatot lehet találni a befogadás jelenségére, bár lehet, hogy a válasz végül egyszerűbb, mint gondolnánk. A racionális indokok valahogy így néznek ki:

  • A 2015-ös válság idején általánosan elterjedt az a nézet, hogy a muszlim menekültek kulturális preferenciái összeegyeztethetetlen az európaival, ennek az üzenetnek az eljuttatására a magyar kormány külön hangsúlyt fektetett, de hasonló nézeteket vallottak a szomszédos országokban is. A témáról írt kommentárok szerint ehhez járult az a nem teljesen alaptalan félelem, hogy iszlám radikálisok és terroristák lehetnek közöttük, és ezek közül egyik sem tette könnyebbé a befogadást.

Menekülők a kijevi metróban. Fotó: depositphotos
Menekülők a kijevi metróban. Fotó: depositphotos

  • Sokan felhívják a figyelmet, hogy 2015-ben a menedékkérők 73 százaléka férfi volt, amely félelmet kelthetett, bár az olcsó munkaerő ígéretét is hordozhatta, ez pedig nem egészen igaz a mostani ukrán menekültekre, legalábbis építőipar és komoly fizikai munka területén valószínűleg nem lehet majd rájuk számítani. Tény viszont, hogy a menekülők nagy része nő, kisgyerek, vagy 60 feletti férfi. Ez kevesebb félelmet kelt a befogadókban és több együttérzést.
  • Számos történet kering arról, hogy a családok hogyan váltak el, és mennyire várják az újraegyesülést, az Ukrajnában dolgozó nemzetközi újságírók alaposan körbejárják és tudósítják az eseményeket. Ilyen például Katyerina története, aki 6 hónapos kisfiával Lvivbe ment, míg a férjét otthon hagyta, hogy „megmentse és megvédje a városunkat az oroszoktól”. „Korábban egy boldog család voltunk”, mondja, „és szeretetben akartuk felnevelni a gyerekeinket. Sírtunk a férjemmel, és arra várunk, hogy hazamehessünk”.  Az egyedülálló anyák történetei és látványa megindítja az európai közvéleményt, míg 2015-ben egy halott menekült kisfiú képe kellett a felhördüléshez, hogy Európa végre tenni is akarjon valamit.

  • Sławomir Dębski, a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója úgy véli, a lengyelek azért is segítenek, mert úgy érzik, hogy az ukránok értük, az ő ügyükért is harcolnak. Ugyanezt sugallják főszerkesztői üzenetek és publikációk, és – állítólag – erre gondolhatnak a befogadók is: hogy az ukránok őket védik meg. Azt a bizonyos eszmét, amit „Nyugatnak” neveznek.
  • A "férfi védi a hazát, a nő a családot" típusú archaikus ukrán modell a jelek szerint Nyugaton is szimpátiát vált ki. A férfiakat az újságok "Ukrajna hőseiként" ünneplik. Ha a berlini pályaudvaron állnának sorban, ahelyett, hogy terepszínű ruhát viselnének Kijevben, kisebb lenne a kollektív lelkesedés.
  • Ne felejtsük el továbbá azt sem, hogy a menekültek nagy része haza akar majd menni. Ez pedig nyilván megnyugtatja a befogadó országban élőket.

És vannak a reflexeink

Csakhogy nem kizárt, hogy a dolog sokkal reflexszerűbb annál, mint hogy komoly érvekkel meg kellene magyaráznunk. Felmerül a kérdés, hogy nem egyszerűen arról van-e szó, hogy az ukránok közel vannak, fehérek, és hasonlít a kultúrájuk? Ennyi.

A Neue Zürcher Zeitung ezt úgy fogalmazza meg: „Kijev közelebb van, mint Damaszkusz.” „Azok, akik valami botrányosat akarnak látni az empátia változásában és a menekültek befogadására való hajlandóságban, hazudnak maguknak. Ezek természetes reflexek, amelyek egyébként akkor is megfigyelhetők, ha közeli vagy távoli rokonok rosszul vannak - az irántuk érzett empátiánk más. A média fogyasztóiként a világ eseményeinek szemlélői lettünk, és itt is észrevesszük ezt: Kijev közelebb van hozzánk, mint Damaszkusz.” Vagyis, állítja a cikk, teljesen érthető, ha jobban sajnálunk egy szomszédban élő, külsőleg hozzánk hasonlító ukránt, akinek a történetét közelebb tolja az arcunkhoz a média, annál mindenképpen közelebb, amennyire a szírekét tolta.

Egy kiskorú migránsokkal tömött csónak úton Ceuta felé 2021. május 19-én. EPA/Brais Lorenzo
Egy kiskorú migránsokkal tömött csónak úton Ceuta felé 2021. május 19-én. EPA/Brais Lorenzo

Az ügyben több olyan kommentár is napvilágot látott, amelyik közvetve vagy közvetlenül azt bizonygatja, hogy ezek a menekültek valamilyen szempontból „jobbak”, mint a korábbiak. Egyrészt, mert bizonyára nem gazdasági menekültek, hiszen nem haladtak át több biztonságos országon előtte – ahogy a miniszterelnökünk is érvel -, másrészt mert az ügyük valamilyen szempontból tisztább, illetve mert látjuk, hogy mennyit szenvednek; emellett nem küldtek előre férfiakat, hanem hátrahagyták őket, egyébként pedig nagyon gonosz ellenféllel néznek szembe.

Ezzel szemben viszont talán érdemes leszögezni, hogy egy dolog elismerni zsigeri reflexeinket, amelyek könnyebben fogadják el azokat és bíznak abban, ami ismerős és közeli, és egy másik dolog messziről megítélni egy embercsoport motivációját, jellemét és annak morális helyességét. Utóbbitól talán érdemes volna tartózkodni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Makro / Külgazdaság Elemzők: legalább 8 százalékkal nőhetnek az idén az átlagbérek
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 16:19
A nettó átlagbér januárban mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG