Ezt az ünnepet nemcsak azokban az országokban tartják fontosnak, ahol sok francia él, de minden európai – és nem európai - országban. Az idén mindezt Eiffel halálának 100. évfordulója is nyomatékosítja.
Zenés-táncos mulatságok, barkácsműhely, gasztro parádé
Immár hagyományosan, július 15-én ingyenes koncertek, építészeti műhelyfoglalkozások és éjszakába nyúló zenés-táncos mulatságok töltik meg a Francia Intézet budai, Duna-parti épülete előtti teret. A jó hangulatot idén is fokozza a gasztro-vásár, amely igazi bagette-t és croissant- ígér, de más finomságokat is.
Délután a KözMű – Közös Műhely Szövetkezet tart építészeti, barkácsoló foglalkozást gyerekeknek és felnőtteknek, Eiffel halálának 100. évfordulója alkalmából. A workshop központi témája természetesen a világ leghíresebb tornya lesz. Az este beköszöntével a chien noir művésznéven zenélő francia zongorista pop koncertjére kezdhetünk táncolni. Ezt követően lép színpadra egy különleges magyar-francia duó, az Ephemer. Zenéjükben a jazz és a sanzon latinos világa merészen ötvöződik, különféle világzenei elemekkel. Az énekesnők, Caussanel Izabella és Orbay Lilla magyarul, franciául és angolul is énekelnek majd.
Mit is ünnepelnek ilyenkor a franciák?
Az intim légkört egy táncos buli váltja fel, amikor Soldier P és lemezjátszói szolgáltatják majd a talpalávalót. Az utcabál utolsó fellépőjeként Florentin Mochet fog house szetteket mixelni, az utóbbi évtizedek nagy francia slágereit is felvonultatva. A jó hangulatot a Francia Vásár is fokozza: raclette-et, sajtot, péksüteményeket, borokat és más finomságokat idén is kóstolhatunk.
Amikor a franciák a Quatorze Juillet-t, ünneplik, ma is a Bastille bevétele jut eszükbe.
Érdekes történelmi adalék, hogy amikor a francia Parlament 1880-ban nemzeti ünnepnek nyilvánította július 14-ét, nem a Bastille elfoglalására gondoltak (1789), hanem leginkább a következő nyáron (1790) szervezett Föderáció Ünnepére (Fête de la Fédération). Ekkor Párizsban a francia nép összetartását ünnepelték. Az ország minden részéről özönlött a nép, egyes feljegyzések szerint 400 ezer ember vett részt az eseményen, amely nem volt mentes az attrocitásoktól se
A turisták lelkesednek érte
Hogy mi is történt igazából azon az 1789. évi július 14-i napon? Végül is annyi, hogy ezer ingerült párizsi megtámadott egy régi, elavult börtönt, ahol alig több, mint egy féltucat fogoly tartózkodott. Akkor miért tették? Azt hitték, hogy a király seregei meg fogják támadni a várost. Ez egyébként téves hír volt, de emiatt kerestek fegyvereket, és azokat pont a börtönben találták meg.
Szóval valójában akkor nem volt annyira nagy jelentőségű esemény, de szimbolikája miatt máig fontos, mivel először állt ki fegyverekkel a nép a hatalommal szemben. Ma hogyan ünneplik a franciák július 14-et? Egyesek szerint külföldön lelkesebben, mint odahaza, amikor a párizsiak elhagyják a fővárost és elmenjenek pihenni a nyaralóba vagy kirándulnak. Rossznyelvek szerint a Champs Elysées-i felvonulás nem annyira izgatja már az ott élőket, mint inkább a turistákat.
Ellenben azoknak a franciáknak a számára, akik külföldön élnek, ez az ünnep jó alkalmat ad arra, akár egy rövid időre is, hogy összegyűljenek egy olyan vidám, nyári utcabálon, amely felidézi a párizsi hangulatot.
A politika ebbe is beleszól
Minden évben elég sokan vesznek részt a francia nagykövetség által szervezett utcabálon a Duna-parton. Főleg a frankomán magyarok, akik kiválóan éneklik a francia himnuszt vagy éppen Gilbert Bécaud, Edith Piaf sanzonjait, és akik rajonganak a francia gasztronómiáért.
Az orosz-ukrán háború ebbe is beleszólt persze, ahogy az egyik online lap tavaly hírül adta, a 2022-es párizsi felvonulás célja leginkább az volt, hogy nyomatékosítsa Franciaország elkötelezettségét a NATO-szövetség és az ukrajnai háború által leginkább sújtott európai szövetségesei iránt.
A július 15-iki budapesti program részletes műsora a Francia Intézet honlapján is elérhető.
Megkezdték az elnök által megrendelt bálterem építését. 
