Március végéig biztosan nem viselte meg túlságosan a költségvetést, hogy a koronavírus-járvány miatt tízezrek veszítették el a munkájukat. Azt a KSH lapunk által is megírt adataiból tudjuk, hogy márciusban mintegy 56 ezer fővel emelkedett előző hónaphoz képest az állástalanok száma. Ugyanakkor 56 ezer fő döntő része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. Előbbiekét 2 ezerrel, utóbbiakét 54 ezerrel.
A Magyar Államkincstár adatai szerint márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból fizetett passzív kiadások összege 7,6 milliárd forint volt. Ez az előirányzat az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, valamint az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába. Ez a 7,6 milliárd forint nem kiugróan sok, de azért meghaladja a béke időben kifizetett szokásos havi összeget. Tavaly márciusban például 6,3 milliárd forint volt, míg idén februárban 6,2 milliárd forint.
Mivel az álláskeresési járadék összegének maximumát az aktuális minimálbérből számolják ki, 2019-ről 2020-ra pedig 161 ezer forintra nőtt a bruttó minimálbér, ezért az álláskeresési járadék maximális összege is növekedett, így a tavalyi számokkal kár számolni. Idén februárról márciusra viszont már nem változtak a szabályok, így az biztos, hogy 1,4 milliárd forinttal többet kellett kifizetni a munkanélkülieknek márciusban. Ugyanakkor ez sem tűnik rendkívülinek, hiszen tavaly februárról márciusra is 5,5 milliárd forintról 6,3 milliárd forintra ugrott a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból fizetett passzív kiadások összege, ami 800 millió forintos növekedést jelent.
Áprilisban más lesz
Az álláskeresési járadék összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de maximuma a minimálbér, ami jelenleg 161 ezer forint. Ez bruttó összeg, amiből csak a munkaerőpiaci hozzájárulást és a személyi jövedelemadót vonják le, így az álláskereső maximum 134 435 forint nettót kap. Az semmiképp nem olvasható ki az Államkincstár számaiból, hogy az állam ne győzte volna kifizetni az álláskeresési járadékokat, mert annyi munkanélküli rohamozta volna meg a munkaügyi központokat márciusban. Áprilisban viszont már más lehet a helyzet, hiszen regisztrált álláskereső csak az lehet, akinek megszűnt a munkaviszonya. A felmondási idő pedig minimum 30 nap, a munkájukat elvesztőket pedig csak ennek lejárta után lehet nyilvántartásba venni. A legtöbb hotel március 22-től zárt be, a kijárási korlátozást pedig március 28-tól vezették be. Így a legtöbb elbocsátott embernek vélhetően csak mostanában szűnt meg a munkaviszonya.
Ráadásul a Nemzeti Foglalkoztatási Alap érdekes módon márciusban még 6 milliárd forintos többletet is mutatot: 96,4 milliárd forint bevételből csak 90,7 milliárd forintot fizetett ki. Itt nem a bevételi oldal a sok (a bruttó bérből levont egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék a fő bevétel), hanem a kiadási oldal kevés. Ennek oka, hogy a kormány alaposan megnyírbálta a közmunkaprogramot: tavaly márciusig 44 milliárd forint, idén márciusig viszont csak 33 milliárd forint ment el erre a célra. Összességében pedig 180 helyett már csak 140 milliárdot irányzott elő erre a kormány 2020-ban. Ellenben 83 milliárd forint szerepel az álláskeresési ellátások idei finanszírozására, míg tavaly ez csak 75 milliárd forint volt.
Lenne miből
Így összességében a Nemzeti Foglakoztatási Alap 6 milliárd forintos többlettel várhatta a munkanélküliek áprilisi rohamát, amiből szinte teljes egészében ki lehetne gazdálkodni egy teljes havi extra keretet, hiszen békeidőben 5-7 milliárd forint szokott elmenni havonta a munkanélküliek álláskeresési járadékára és a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre. Tavaly márciusban épp fordítva lett volna: 94,5 milliárd forint volt a bevételi oldalon és 102 milliárd forint a kiadási oldalon, ez mintegy 8 milliárd forintos hiányt jelentett.
Nem véletlen, hogy márciusban még nyugodt volt Varga Mihály pénzügyminiszter. Az Államkincstár adatai szerint csak a turisztikai hozzájárulási adóból származó bevétel esett vissza havi 2,4 milliárd forintrról 1,4 milliárd forintra. Az általános forgalmi adóból is a megszokott ütemben érkezett a bevétel. Mivel a kormány nem növelte a családi és egyéb jövedelempótló támogatások mértékét, így a kiadási oldalon sem mutatkozott változás; táppénzre sem kellett a szokásosnál többet kifizetnie az államnak. Április végén viszont már arról beszélt Varga Mihály, hogy a kiskereskedelmi eladások az erre az időszakra jellemzőeknek csak a 54 százalékát tették ki, így az adóbevételek is jelentősen alacsonyabbak lesznek. Ellenben Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben azt mondta: nincs B terv munkahely-teremtésre, három hónap után mindenkinek lesz munkája.
Igaz, volt honnét erősödni. 
