A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint a január-március háromhavi átlagban 3,7 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korcsoportban. Hasonlóan magas adatra legutóbb 2018 legvégén volt példa, és az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 0,1 százalékponttal magasabb a friss adat.
Az idei év első negyedévében 173 ezer munkanélküli volt Magyarországon az előző időszakinál mintegy 10 ezerrel több.
A következő hónapokban az adat további romlása várható: egyrészt a most közölt három hónap átlagából még csak egy hónap vonatkozik a járvány időszakára, másrészt a kiszivárgott információk és kormányzati közlések szerint áprilisban tovább fokozódtak az elbocsátások.
A KSH a rendkívüli helyzetre való tekintettel a szokásokkal eltérően a háromhavi átlagok mellett a március havi számokat is közölte. Ezek szerint a járvány berobbanásának hónapjában mintegy 56 ezer fővel emelkedett előző hónaphoz képest az állástalanok száma. (Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közlése szerint mindössze 17 ezerrel emelkedett a regisztrált álláskeresőké, 280 ezren lettek.) Módszertani okok miatt az 56 ezer fő döntő része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. Előbbiekét 2 ezerrel, utóbbiakét 54 ezerrel. Mint a KSH írja:
"a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége ugyanis - elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt - nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni."
A friss háromhavi adatnál is megmutatkozik a koronavírus-járvány munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatása. A korábbi évek ezen időszakában ugyanis ilyen mértékű havi emelkedésre nem volt példa a munkanélküliek számában. Sőt, sokkal inkább a stagnálás jellemezte a piacot, ennél nagyobb havi emelkedésre ebben az időszakban 2012-ben, a válságot követő időszak lecsengésekor volt példa.
A munkanélküliek számának 10 ezres emelkedésével párhuzamosan egyébként 24 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma a december-februári időszakhoz képest, előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 32 ezerrel dolgoztak most kevesebben. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek eltérő nominális változása azzal magyarázható, hogy elképzelhető, a bizonytalan és kiszámíthatatlan munkaerőpiaci helyzetet tekintve többen lehettek azok, akik inkább kivonultak a piacról. Így pedig statisztikailag az inaktívak közé kerültek besorolásra. Számuk egyébként 14 ezerrel emelkedett a februárral záródó három hónapos időszakhoz képest.
Mivel negyedéves időszakot fed le a január-március időszak, részletesebb információkat is közölt a KSH. Ezek alapján a legtöbben Pest megyében, valamint az észak-alföldi régióban veszítették el állásukat, az utolsó munkahely nemzetgazdasági ágát tekintve legtöbben az építőiparban és a piaci szolgáltatások területén dolgoztak. Végzettségüket tekintve az alacsonyabban képzettek, vagyis a legfeljebb alapfokú, vagy érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők váltak munkanélkülivé.
Jelentősen erősödött a forint a főbb devizákkal szemben. 
