A kínai vámszolgálat hétfőn közzétett adatai szerint a behozatal dollárban számolt értéke változatlanul alakult éves összehasonlításban. Elemzők 3,0 százalékos visszaesésre, vagyis a zsugorodás felgyorsulására számítottak a márciusi, 0,1 százalékos visszaesés után.
A kivitel dollárban számolt értéke 3,9 százalékkal nőtt áprilisban éves összevetésben. A növekedés üteme ezzel ugyan meghaladta az elemzők által valószínűsített 3,2 százalékot, ám a legalacsonyabb szintre lassult 2020 júniusa óta. Márciusban a kínai export még 14,7 százalékkal nőtt.
A kínai külkereskedelmi mérleg 51,12 milliárd dolláros többlettel zárt áprilisban. Elemzők 50,65 milliárd dolláros szufficitet jósoltak a márciusi, 47,38 milliárd dolláros többlet után. Az év első négy hónapját tekintve az import dollárban számolt értéke 7,1 százalékkal, az exporté pedig 12,5 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Kína ezzel január-áprilisban 212,93 milliárd dollár kereskedelmi többletet halmozott fel. A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzők és befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit.
Jüanban számolva az export értéke 1,9 százalékkal nőtt, az importé pedig 2,0 százalékkal csökkent áprilisban éves összevetésben. Kína ezzel a múlt hónapban 325,08 milliárd jüan kereskedelmi többletet halmozott fel. Az idei első négy hónapot tekintve az export 10,3 százalékkal, az import pedig 5,0 százalékkal nőtt éves bázison számítva. A kínai külkereskedelmi mérleg január-áprilisban 1354,83 milliárd jüan többlettel zárt.
A dollárban denominált értékek alapján az idei első négy hónapban Kína az Európai Unióba irányuló exportja 19,3 százalékkal nőtt, míg az onnan származó importja 6,6 százalékkal zsugorodott a múlt év azonos időszakához képest. Január-áprilisban Kína és az EU teljes külkereskedelmi forgalmának értéke elérte a 272,37 milliárd dollárt. Az Európai Unió ezzel Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere volt az év első négy hónapjában a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) után, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat.
Kína Oroszországgal folytatott külkereskedelmi forgalmának értéke január-áprilisban 51,09 milliárd dollárra nőtt. Az Oroszországba irányuló kínai export 11,3 százalékkal, az onnan származó import pedig 37,8 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában éves összevetésben.
(MTI)
A Microsoftnál is zajlik az AI-forradalom, újabb ezrek kerülnek lapátra – az OpenAI viszont nem kell bármi áron a cégnek, ki is szállhatnak belőle. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Európa nyerhet Trump vámpolitikáján, de Magyarország részesül-e a jóból?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
