A UBS - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai az elmúlt héten ismertetett térségi GDP-adatok alapján összeállított elemzésükben közölték: saját aktivitás-előrejelző modelljük alapján kidolgozott, két-három hónapra előremutató gazdasági indikátoruk Lengyelország és Törökország esetében "egészen látható módon" javult, ami azt jelenti, hogy ezekben a gazdaságokban az idei első negyedévben a gazdasági aktivitás élénkülése várható.
A ház szakelemzői szerint Magyarország és Csehország esetében az előrejelző mutató az elmúlt hónapokban "oldalazó" mozgást végzett, a legutóbbi időszakban azonban a magyar gazdaságra vonatkoztatva valamelyest javult.
Lassú élénkülés vehette kezdetét
Mindezek alapján a UBS londoni közgazdászai közölték: véleményük szerint az általuk vizsgált felzárkózó térség - amelybe a közép-európai EU-gazdaságok mellett Oroszország, Izrael, Törökország és Dél-Afrika is beletartozik - a tavalyi negyedik negyedévben túljuthatott az aktivitási mélyponton, és mára - igaz, óvatos, a korábbi trendütemeknél lassabb - élénkülés vehette kezdetét ebben a csoportban.
A vártnál rosszabb tavalyi negyedik negyedévi térségi GDP-adatokkal kapcsolatban a cég szakértői kiemelték, hogy a gyenge euróövezeti teljesítmény miatt nem volt meglepő a felzárkózó gazdaságok lassulása. A ház szerint mindemellett a régió egyes gazdaságai a decemberi naptári hatásokat is megszenvedhették, tekintettel arra, hogy karácsony előestéje, valamint első és második napja is hétköznapra esett 2012-ben. Egy évvel korábban viszont egy szombattól hétfőig tartó időszakot érintettek a karácsonyi ünnepek, és ez a tényező is megterhelhette az éves összevetésű GDP-adatokat.
A UBS szakelemzői Magyarországon 2013 egészére mindezt egybevetve 0,6 százalékos, 2014-re 1,5 százalékos gazdasági növekedést jósoltak hétvégi prognózisukban. Ez mindazonáltal jóval derűlátóbb prognózis a szélesebb körű citybeli elemzői konszenzusnál, több más nagy londoni ház ugyanis egyöntetűen azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évet is recesszióban tölti.
A JP Morgan rontott Magyarországra vonatkozó GDP-prognózisán
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a térségi GDP-adatsorokra visszatekintő hétvégi értékelésükben közölték, hogy az idei év egészében reálértéken 0,5 százalékos GDP-visszaesést várnak a magyar gazdaságban. Ez jelentősen rontott prognózis, mivel a ház korábban stagnálást valószínűsített Magyarországon 2013-ra.
Hétvégi elemzésükben a JP Morgan londoni közgazdászai annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a tavalyi gyenge teljesítmény negatív áthúzódó hatása a 2013-as GDP-re is komoly visszahúzó erővel hat majd.
A KSH gyorsbecslése 2,7 százalékos éves összevetésű GDP-mínuszt jelzett a tavalyi negyedik negyedévre. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni szakelemzők 1,8-2,8 százalék közötti prognózisokat adtak az éves összehasonlítású GDP-visszaesés mértékére, de az előrejelzések zöme 2 százaléknál kisebb mértékű csökkenést valószínűsített a tavalyi utolsó három hónapra.
Tovább vághatják az alapkamatot, és még az infláció is csökkenthet
A JP Morgan londoni elemzői az új adatok alapján felülvizsgált hétvégi prognózisukban közölték: most már azt várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,50 százalékig csökkenti alapkamatát 2013 közepére. Ez 0,50 százalékponttal alacsonyabb kamatszint a ház eddigi előrejelzésénél. A cég szakértői szerint az éves magyarországi infláció már a következő hónapokban az MNB 3 százalékos célszintje alá süllyedhet.
A JP Morgan elemzői azzal számolnak, hogy a háztartási áram- és földgázdíjszabások 10 százalékos csökkentésének hatására márciusra vagy áprilisra valószínűleg 2,5 százalékig süllyed a tizenkét havi magyarországi infláció üteme. A ház londoni közgazdászai közölték, hogy az idei egész évi átlagos magyarországi inflációra szóló előrejelzésüket az eddigi 3,2 százalékról 2,9 százalékra módosították.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
