A magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült 2014-ben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt, míg a tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH az első becslést.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint elsősorban azért múlta felül jelentősen az általuk várt 2,9 százalékot a tavalyi utolsó negyedéves növekedés, mert bár az ipari termelés csökkent év végén, az ipar hozzáadott értéke vélhetően növekedni tudott, amire már az előző években is volt példa.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén kiemelte, hogy a várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt a gazdaság. Úgy vélte, a piac azért számított mérséklődő növekedési ütemre, mert már magas volt a bázis - 2013 negyedik negyedévében is már 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság -, és valószínűleg szerényebb lehetett a beruházások és a külkereskedelem dinamikája, illetve az ipari növekedés is visszafogottabb volt.

Jövőre lassul

Az Erste elemzői szerint az adat minden várakozást felülmúlt. A KSH a rövid közleményében kiemelte, hogy az ipar, illetve a mezőgazdaság teljesítménye járult jelentősen hozzá a tavalyi év utolsó három hónapjában mért erős értékhez. Véleményünk szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog 2015-ben, előrejelzésünk szerint 2,1 százalékra. A 2014-es év meghatározó ágazatai, azaz a mezőgazdaság, az ipar, illetve az építőipar a tavalyi év végén már a lassulás jeleit mutatták, ami várhatóan idén is folytatódni fog. Így ezen ágazatok hozzájárulása a GDP növekedéshez elmaradhat a 2014-ben látottaktól.

Hasonló álláspontot képvisel a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank is, hiszen mindkét intézmény előrejelzése szerint a tavalyinál jelentősen alacsonyabb növekedésre kell számítani idén. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaság minél kisebb lendületet veszítsen, az MNB várhatóan kamatot fog csökkenteni márciustól kezdve, illetve kibővíti a Növekedési Hitelprogramra jogosult vállalatok körét - jósolják az Erste elemzői. Nagy a kérdőjel azonban a magyar gazdaság legnagyobb külkereskedelmi partnerének, az eurózónának az idei teljesítményét illetően, hiszen, ha az euróövezet gazdaságai recesszióba süllyednek, akkor az a magyar GDP növekedést is gyengítheti.

Mi teljesítettünk a legjobban

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint, bár még nem minden EU-tagállam tette közzé GDP-adatait, az eddigi jelentések alapján éves szinten a magyar GDP az első, negyedéves összehasonlításban a második leggyorsabb ütemű növekedést érte el. Kifejtette, hogy a negyedik negyedévben lassult az ipari termelés és az építőipar kibocsátása, de a fogyasztás gyorsulásának köszönhetően a szolgáltatások növekedése jelentős lehetett. Idén a bázishatások miatt 3 százalék közelébe lassulhat a növekedés üteme - véli Suppan Gergely. Hozzátette, hogy a feldolgozóiparban az elmúlt években megvalósult kapacitásnövelések hatásai 2015-re is áthúzódnak, csakúgy, mint az EU-források gyorsuló ütemű lehívásának pozitív hatásai. Úgy vélte, az idén elsősorban a háztartások fogyasztása húzhatja a gazdaságot, köszönhetően a továbbra is dinamikus, 4 százalék körüli reálbér növekedésnek, a foglalkoztatás növekedésének, valamint a banki hitelek elszámolásának. Számos pozitív kockázat hatására ugyanakkor a növekedés akár gyorsulhat is - tette hozzá.