Novemberben is a nagy infrastrukturális beruházások húzták az építőipart.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint novemberben 8,8 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző év azonos időszakához képest, az októberi 15,8 százalékos emelkedést követően. Az épületek építése 6,3 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építése 23,0 százalékkal nőtt. Részletek >>
Mint mindig, az uniós pénzekben lehet reménykedni
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése nem okozott nagy meglepetést: az építőipar növekedési üteme fokozatosan lassul. A szakértő úgy véli, hogy az elkövetkező hónapokban, részben a magas bázis miatt, az egyéb építmények termelése is folyamatosan lassulni fog, az építőipar teljesítménye várhatóan 5 százalék körül alakul majd. Hozzátette: az állami és uniós pénzekből finanszírozott építőipari beruházások járulhatnak hozzá a szektor növekedéséhez, a lakásépítések húzóerejére azonban még várni kell.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavaly novemberben kötött új szerződések volumene 42,7 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szintén kiemelte, hogy az újonnan kötött szerződések volumene hónapok óta csökken.
Az elnök szerint az épületek építésének ágazatában továbbra sem várható növekedés, azonban az egyéb építmények esetében kedvező lehet, hogy a következő uniós elszámolási időszakban lehetőség van a korábbi uniós támogatások felhasználására.
Túl a csúcson
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós projektek fokozatos kifutásával az építőipari termelés is visszaesik, a lakáspiac pedig csak lassan fog ismét megindulni. Az új szerződések és a rendelési állomány egyaránt csökkent az építőiparban, amiből arra következtetett a szakértő, hogy a szektor elérte kibocsátásának a csúcsát és a következő időszakban inkább mérséklődésre lehet számítani.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
