A júniusi inflációs adattal kapcsolatos elemzői várakozások közül végül a legpesszimistábbak igazolódtak, amikor a KSH kiadta az 5,3 százalékos tényadatot. A júliusra vonatkozó várakozások alapján elmondható: ha a keddi adatközlés újra 5-ös számmal kezdődik, az mindenképpen negatív meglepetést jelent majd - mondta a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában munkatársunk. Gáspár András felidézte: a friss elemzői konszenzus a július fogyasztóiár-adatra 4,7 százalék, de a legpesszimistábbak sem várnak 4,9 százaléknál magasabb inflációs adatot.
Miközben az elmúlt hónapban már az egész Európai Unió legmagasabb inflációs mutatója volt a magyar, nem csak az elemzők, szakújságírók keresik az okokat: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium a nyilvánosság előtt bonyolódott újfent szakmai vitába azzal kapcsolatban, hogy melyik szervezet felelőssége nagyobb az áremelkedés felpörgésében, és melyiknek van inkább teendője abban, hogy orvosolja a helyzetet - idézte fel Gáspár András. A dolog pikantériéja, hogy az MNB-nek elsődlegesen inflációs célja van (amelytől a tényadat jelenleg meglehetősen messze van, de még a tolerancia-sávtól is), a kormány viszont választási kampányra készül - ez nem csak a helyzet kommunikációját nehezíti meg, hanem adott esetben a szükséges fiskális intézkedések meghozatalához is hiányozhat a politikai akarat.
Az MNB mindenesetre a holnap nyilvánosságra kerülő KSH-jelentés függvényében további lépésekre kényszerülhet, hogy a fogyasztóiár-emelkedés szintjét közelíteni tudja inflációs céljához. Hogy elegendő lesz-e a várt újabb 30 bázispontos alapkamat-emelés, vagy további szigorításra, intervencióra is lesz-e szükség, azt kedd reggel tudjuk majd pontosabban megbecsülni.
A műsorban külön foglalkoztak az élelmiszerárakkal is - hétfőn reggel, a KSH inflációs adatközlése előtt egy nappal jelent meg ugyanis a Privátbankár.hu rendszeres felmérésének legfrissebb része. A Privátbankár Árkosár hónapról hónapra vizsgálja az élelmiszerárak alakulását három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységében; a legfrissebb adatok szerint éves szinten 4,4 százalékkal emelkedett az átlagos családi nagybevásárlás ellenértéke.
A termékek közül a legnagyobb mértékben az étolaj drágult, jelenleg 33 százalékkal többe kerül, mint egy éve. Ettől nem függetlenül a margarin ára is jelentős mértékben, több mint 20 százalékkal drágult - az olajnövények árának emelkedése részben időjárási, részben (elsősorban Kína irányából érkező) keresleti okokra vezethető vissza. Gáspár András azt is elmondta: a tavalyi évben legtöbbet dráguló alma ára viszont sokat csökkent, 45 százalékkal olcsóbban lehet most megvenni a gyümölcsöt, mint a rekordot jelentő tavalyi évben.
A beszélgetést alább hallgathatja meg; a riporter Imre Lőrinc volt.
Bóka János számolt be róla. 
