Majdnem megúsztuk a háborút - a magyar GDP sem ér az égig

Egy darabig úgy tűnt, megúsztuk a háborút. Telefonon egyeztetett ma Vlagyimir Putyin és Petro Porosenkó, a tárgyalás után biztató hírek láttak napvilágot - az orosz fél azt közölte, a két elnök nagyjából ugyanazt gondolja arról, hogyan lehetne kikerülni a válságból és megállítani a vérontást. Az ukrán elnöki hivatal pedig azt közölte: a megbeszélés eredménye az állandó fegyvernyugvásról szóló megállapodás volt a Donyec-medencében. A fegyverszünet hírére azonnal ugrottak a piacok, nálunk kilőtt a forint, venni kezdték az OTP papírjait a tőzsdén. Persze már elsőre is furcsa volt, hogy Oroszország hogyan köthet tűzszünetet, ha hivatalosan nem is ők lövöldöznek - Putyin szóvivője aztán korrigálta is az ukránok közlését, mondván: bár a felek beszéltek tűzszünetről, Oroszország nem tud ilyesmiről megállapodni, mivel nem részese a konfliktusnak. Ezután az ukrán fél is módosított közlendőjén.

Az, hogy a békülési folyamat azért nem reménytelen, abból is látszik, hogy a forint nem gyengült vissza a reggeli szintre.

Az OTP-t az is segítheti, hogy váratlan hír érkezett a bíróságról: lehet, hogy mégsem teljesen reménytelen vállalkozás legyőzni az államot a devizahitelek ügyében. Részlegesen megnyerte ugyanis a magyar állam ellen indított devizahiteles pert a Magyar Cetelem Bank; a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei.

Lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése - szakértők szerint emögött technikai okok állnak, nem a vásárlókedvünk csappant meg. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a dohánykereskedelemben és az adatszolgáltatásban tavaly beállt módszertani változások hatása megszűnt, így az eddig irreális növekedési adatok korrigálnak. Júliusban a gyorsbecslés szerint 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavalyhoz képest.

Bár a vártnál nagyobb a GDP második negyedéves 3,9 százalékos bővülése, a szakértők szerint az éves növekedés csak 3,3 százalék lesz, mivel a második fél évben nagy valószínűséggel mérséklődni fog a növekedés. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint az első fél évben csúcsra volt járatva a hazai gazdaság, a GDP ekkora növekedésére utoljára 2006 első negyedévében - szintén egy választási évben - volt példa. A gazdasági növekedés nagy valószínűséggel mérséklődni fog a második fél évben - tette hozzá. Erre utalt Varga Mihály is, bár ő nem azzal indokolta a lassulást, hogy vége a választásoknak, hanem az orosz-ukrán válság hatásaival és az előző évi magas bázissal.

Megkaptuk a Világgazdasági Fórum valamint a Kopint-Tárki közreműködésével készült legfrissebb Globális Versenyképességi Index eredményét, ami elég siralmas. Tavalyi eredményéhez képest Magyarország ugyan három helyet javítva a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában, de a 28 uniós tagállam közül továbbra is csak a 24-ikek vagyunk, már Románia is megelőz minket. De nem csak Magyarországnak hozott rossz híreket a Világgazdasági Fórum: az egész Európai Unió szakad le versenytársaitól. Amerika és Japán is jobban teljesít, az EU-n belül pedig továbbra is külön ligában játszanak a régi és az új tagállamok, ha versenyképességről van szó.