A Puskás Akadémia játékosainak van oka az örömre a felcsúti Pancho Arénában. MTI Fotó: Illyés Tibor

A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.

Átlagosan egy magyar focicsapat a 2018-as évben 5,3 millió eurót költött el fizetésekre, vagyis az akkori év végi árfolyamon számolva 1,7 milliárd forintot - derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott üzleti jelentéséből. A dokumentumból kiderül még, hogy a vizsgált évben a korábbinál kissé lassabb ütemben emelkedtek idehaza a bérjellegű kiadások, amivel mégis több helyet sikerült feljebb lépnünk a ranglistán.

2018-as 16 százalékos növekedésnek köszönhetően az európai ligák rangsorában a 21. helyet szerezte meg Magyarország az előző évi 23. után. A fejlődés az elmúlt néhány év viszonylatában megkérdőjelezhetetlen:

• 2015-ben a ranglista 24. helyén szerepelt hazánk,
• az akkori 42 millió euró után 2018-ban már 64 milliót költött az élvonal fizetésekre,
• az egy klubra vetített átlagos bérköltség 3,5 millió euróról 5,3-ra növekedett.

A kimutatott 16 százalékos növekedés az adóváltozások tükrében jelentősnek nevezhető, és arra enged következtetni, hogy a jogszabályi változások által elért megtakarításon felül is jócskán növekedtek a fizetések. Mert, hogy 2017 szeptemberétől lépett életbe a fideszes Tiba István javaslata - akinek neve mellesleg a balmazújvárosi fociklubbal forrt össze -, miszerint a sportvállalkozás mentesüljön a sportoló bére után fizetendő ekho teljesítése alól.

Így 2018 volt az első olyan üzleti év, amikor akár milliárdos megtakarítást is realizálhattak a klubok ennek köszönhetően. A mentesülés által nyert forintokkal ugyanis jó eséllyel a focisták fizetését egészítették ki a béremelésen túlmenően. Emellett a bérek további szárnyalását teszi lehetővé a 2018 végén elfogadott törvénymódosítás. A kormány ugyanis megnövelte az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás felső határát, 250 millió forint éves juttatás helyett már 500 millióig lehet ezt az egyszerűsített adózási formát választani.

Ennek során a magánszemély - jelen esetben a sportoló - 15 százalékos ekhót fizet a bruttó béréből szemben a hagyományos adózás 33,5 százalékával. A sportvállalkozások pedig elméletileg 17,5 százalékot fizetne, ha nem mentesítették volna ezen kötelezettségtől. Minden esély megvan tehát arra, hogy a bérnövekedés üteme a 2019-es pénzügyi évben is hasonló mértékű legyen, így pedig jó eséllyel a magyar NBI bekerül az európai ligák top 20-as mezőnyébe.

Bruttó 3,3 millió forint az átlagos focistafizetés

Az UEFA jelentése szerint 2018-ban tehát 16 százalékkal, 8 millió euróval 64 millióra, vagyis a 2018 végi 321 forintos árfolyamon számolva 20,5 milliárd forintra emelkedtek a bérkiadások az NBI-es kluboknál. Ebből egy átlagos magyar csapatra éves szinten 5,3 millió euró, azaz 1,7 milliárd forint jutott.

Ugyan a magyar csapatok mögött álló gazdasági társaságok éves beszámolójából kiderül, hogy személyi jellegű ráfordításként mennyit költenek el, a közzétett dokumentumok a legtöbb esetben nem fedik fel, hány sportolót foglalkoztat az adott társaság. Az eredménykimutatásban feltüntetett személyi jellegű ráfordítások, ezen belül a bérköltség ugyanis minden egyes alkalmazott költségigényét magába foglalja. Igaz, a kiegészítő mellékletben van olyan klub, mely külön feltünteti a sportolók létszámát és a rájuk eső bérköltséget, ez távolról sem nevezhető általános gyakorlatnak.

Az UEFA jelentése azonban elárul egy nagyon fontos adatot, mégpedig azt, hogy a teljes bérköltségből mekkora rész esik a játékosokra. Ennek aránya 2018-ban a korábbi 75 százalék után 76,5 százalékra emelkedett, az egyéb alkalmazottakra pedig értelemszerűen a bérköltség 23,5 százaléka. Ennek tükrében egy átlagos magyar csapatnál a focisták bére éves szinten 1,3 milliárd forintot emésztett fel, vagyis havi 108 millió forintot.

A Transfermarkt adatai alapján az NBI-es csapatok átlagos létszáma 33 fő volt, ami azt jelenti, hogy

egy magyar focista az NBI-ben 2018-ban havi bruttó 3,3 millió forintért rúgta a bőrt. Ez az akkori nemzetgazdasági átlagkeresetnek kereken a tízszerese.

Felzárkózott a magyar focistafizetés

Miközben a magyarországi átlagos bérszínvonalat tekintve gyakori kritika annak lemaradása az uniós és régiós viszonyokhoz képest, a focisták fizetését sikerült néhány év alatt felzárkóztatni.

Ha az egy klubra eső átlagos bérkiadást nézzük, akkor a magyar NBI-es klubok 5,3 milliós költségénél már csak az ukrán és a lengyel csapatoknál magasabb az ilyen jellegű kiadás, sorrendben 7, illetve 5,8 millió euró. Néhány évvel ezelőtt, 2015-ben viszont még a horvátok is előttünk voltak, és pont ugyanannyi átlagos bérköltség jutott egy román klubra is, mint a magyarra, 3,5 millió euró.

Az eltelt néhány évben viszont miközben a magyar költés 5,3 millióra növekedett, addig a horvátoknál kisebb mértékű növekedés volt (4,2 millióról 5 millióra), a románoknál pedig szinte stagnált ez a tétel (3,5 millióról 3,7-re nőtt a költés 2018-ra).

A focisták átlagos fizetéseit nézve a régió középmezőnyében szerepel ma már a magyar elsőosztály. Az átlagos bért illetően ugyanis nem mindegy, hogy egy-egy klub hány játékost foglalkoztat. A Transfermarkt adatai alapján a magyar bajnokság ebből a szempontból a régió élén áll, a csapatoknál átlagosan 33 játékos van, mögöttünk megosztva a második helyen a román és a lengyel klubok szerepelnek 30-30 focistával. A játékosok átlagos száma alapján a legjobb fizetéseket 2018-ban

• az ukrán bajnokságban lehetett elérni, átlagosan havi bruttó 5,5 millió forintot,
• ezt a lengyel élvonal követi 3,9 millióval,
• a dobogó legalsó fokára a cseh liga került 3,7 milliós átlagos bruttó fizetéssel.

A magyar 3,3 millió forintos átlagbér egyáltalán nem lóg ki a régióból, ráadásul ha a klubok optimálizálnák a játékosállományukat és minimálisan csökkentenék a teljes létszámot, azt a régiós átlaghoz közelítenék, akkor a magyar focisták átlagos bére még magasabb lehetne. 28 fős - régiós átlagnak megfelelő - kerettel számolva már 3,8 millió lenne az átlagos bér, amivel a régió harmadik legmagasabbja lehetne.

Önmagában az a tény, hogy a fizetések régiós szintre kerültek, még semmi gond nincsen. A nagyobb probléma, hogy mindez nem piaci alapokon nyugvó működésnek köszönhető. Sokkal inkább a kormányzati beavatkozások (lásd adózási könnyítések), a klubok mögött álló, közbeszerzéseken felhízlalt NER-lovagok pénztárcájának és néhány milliárdnyi költségvetésből közvetlenül vagy terelve érkező közpénznek.