|
| Berlini maraton (Pixabay) |
Egykor török és olasz vendégmunkások tették ki a bevándorlók nagy részét Németországban, ma már ez teljesen másként van. Az országban 19,3 millió “migrációs hátterű” személyt mért a Destatis statisztikai hivatal 2017-re, ami a lakosság 23,6 százaléka. Egyben 4,4 százalékos növekedés egy év alatt.
Migrációs hátterű személynek hivatalosan az számít, akinek legalább az egyik szülője nem német állampolgárként született. Az élen még mindig a törökök állnak 2,8 millió fővel, ami az összes ilyen személy 14 százaléka.
Utána azonban 2,1 millió lengyel, 1,4 millió orosz, 1,2 millió kazah és 0,9 millió román következik, az utóbbiak már kissé lehagyták az olaszokat is. Németországot tehát a volt szocialista országok polgárai özönlötték el leginkább, egyelőre jobban, mint a menekülthullám.
Mini-népszámlálás
Az előbbiek 5,4 milliója mellett a pár év alatt érkezett mintegy kétmillió menekült egyelőre valóban eltörpül. De technikai okokból sem szerepel sok menekült az adatsorban.
Az ugyanis mikrocenzussal, egyfajta mini-népszámlálással készült. Hasonlóan a közvélemény-kutatásokhoz minden évben megkérdezik véletlenszerűen a népesség egy százalékát arról, honnét érkezett, de csak a háztartásokat.
Német útlevelük van
A menekültszállásokon Németországban élő 1,2 millió ember ebben nincsen benne, erre a hivatal sajtóközleménye felhívja a figyelmet.
A migrációs háttérrel rendelkezők kicsivel több mint felének egyébként már német útlevele van. A 24 millió német háztartásból a becslések szerint 2,5 millióban nem a német az elsődleges nyelv, itt is a török, a lengyel és az orosz van az élen, de negyedik helyre feljött az arab is, mintegy 175 ezer háztartásban.
Majdnem negyedmillió magyar
Ahol a háztartásban élők többsége külföldi gyökerű, ott 55 százalék az esély arra, hogy más nyelvet beszéljenek otthon. Ahol csak a családtagok egy része (például vegyes házasságok), ott sokkal kevesebb, mindössze hét százalék.
A magyarok számát ez a statisztika 240 ezerre teszi 2017-ben, ebből 198 ezer “saját migrációs tapasztalatokkal” rendelkezik. Ez alighanem azt jelenti, hogy míg ők nem Németországban születtek, a többi 42 ezer személy már igen.
Az ukrán elnök szeretné, ha a megbeszélésekre Azerbajdzsánban kerülne sor. 
