A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkében úgy fogalmazott, hogy az EU tovább veszít korábbi súlyából, a 2020-as években lemarad a pénzügyi, kereskedelmi és az új típusú hadviselés eszközeinek kifejlesztésében. A két fő hadviselő fél - az Egyesült Államok és Kína - hatalmas innovációs áttöréseket érnek el a versengés összes területén, ebből azonban az EU lényegében kimarad – tette hozzá.
Gyenge pontnak tartja az eurót
A jegybank elnöke a közös pénzt, az eurót az EU legerősebb pontjának, egyben a leggyengébb területének is tartja, amelyet "a nyugat-európai nemzetek új háborújától és a keleti birodalomtól való félelem hozott létre", abban a pillanatban (1992), amikor a Szovjetunió felbomlása nyomán megszűnt a külső fenyegetés, azaz megszületése egybeesett létezési okának megszűnésével. A jegybankelnök nem először kritizálja élesen az eurót:
Ma két eurócsoport él együtt egy eurózónában: az északiak és a déliek. A gazdasági fejlettség, az életmód, életfelfogás terén sem egységes Európa. A válság során az északiak jelentősen növelték a déliekhez képest már korábban is jelentős előnyüket. Ez így lesz az egész évtizedben - fogalmazott.
Véleménye szerint az Európai Unió hármas adósságot halmoz fel. A válság alatt minden tagállam államadóssága nőtt, miután az Európai Központi Bank - helyesen - jelentősen növelte a mérlegét, ezzel megmentette az eurózónát a gazdasági összeomlástól. Ez az államok második eladósodási szintje. Az eurózóna kormányai és a közös jegybank együtt nagyjából a GDP 40 százalékát fordították válságkezelésre, de ezzel sem előzhették meg a belső fejlettségi törésvonal erősödését.
Az eladósodás harmadik szintjét abban látja, hogy az EU döntött, a teljes közösség is elindul az eladósodás útján: a mostani 750 milliárd eurós kötvénykibocsátás csak az első lépés.
Matolcsy György szerint ezzel az EU rálépett a japán útra, ami két elveszített évtizedet és a GDP 260 százalékát elérő államadósság felhalmozását hozta a távol-keleti szigetország számára. Úgy vélte, innen már nehéz a visszaút.
Az MNB elnöke úgy látja, hogy az Európai Unió a közös fizetőeszköz miatt valójában euró-csapdában van. A közös pénzpolitika az északiaknak fejlődést hoz, a délieknek további lemaradást. Ezen nem segít a hármas eladósodás, mert a pénz nagyobb mennyisége nem oldja fel a pénz minőségi hátrányát: a közös monetáris politikát és az egységes árfolyamot.
Külön euró északnak és délnek
Matolcsy György szerint külön euró kellene az északiaknak és a délieknek, de megjegyezte, hogy ez ma lehetetlennek tűnik, hozzátéve, hogy csak az évtized elején járunk. Az új digitális jegybanki pénz szerinte megteremti az elvi lehetőséget az európai monetáris mozgástér tágítására és egy kettős árfolyamrendszer bevezetésére.
Gondolatait azzal zárja, hogy ahogyan 30 évvel ezelőtt nem az euró bevezetéséről kellett volna dönteni, hanem a szolgáltatások egységes piacának megteremtéséről, most sem a hármas eladósodás, hanem a kettős euró a megoldás.
