A jövő évi választás valójában arról szól, hogy képesek lesznek-e az Európai Unió intézményei – egy, az Európai Egyesült Államokban hívő, balliberális magyar vezető csoporttal közösen – arra, hogy Magyarországot rövid úton bevigyék az euróövezetbe. Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé. Ha nem, akkor folytathatjuk a nemzeti felemelkedést, a gazdasági felzárkózást és az EU megreformálásának 2010-ben megkezdett folyamatait - véli Matolcsy György a Magyar Nemzet hasábjain írt cikkben.
Mint megállapítja: első pillantásra az euró egy európai sikertörténet, mert az euróövezet legtöbb tagja a fejlettség és az életszínvonal terén a világ legjobbjai közé tartozik. Ezek az országok valójában akkor emelkedtek a legjobbak közé, amikor még nemzeti valutájuk volt, mára pedig már tisztán látható, hogy az euróval ezt nem tehették volna meg. Mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette, és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját.
Az eurózóna tagországainak többségére igaz, hogy az euró bevezetése előtti 20 évük lényegesen sikeresebb volt, mint az euróval töltött első két évtized. Sőt, Szlovákia – amely sokáig az euró sikertörténetének számított – a Covid–19 előtti évtizedben az EU átlagos fejlettségéhez képest közel 6 százalékponttal lépett visszafelé - magyarázta Matolcsy.
Lengyelország, Csehország és Magyarország sokat nyert azzal, hogy az EU-csatlakozás után nem követte azonnal Szlovákiát és Szlovéniát az eurózónába. Románia is ezért lehet a nyertesek között. Bulgária és Horvátország valószínűleg már nem veszít a közeljövőben várható euróövezeti tagsággal, mert e két állam az euró nélküli önálló pénzpolitikával sem tudott nyerni. Európa déli országai – euróval vagy anélkül – egyaránt teret veszítettek az északi EU-tagállamokhoz képest a közös európai valuta történetének első két évtizedében.
Ma a V4-csoport – különösen a három nemzeti valutát használó ország – azért lehet az EU növekedési motorja, mert megőrizték az önálló gazdaságpolitika és pénzpolitika nagyobb mozgásterét. Magyarország azért lehetett a legsikeresebb a 2007/2009-es globális pénzügyi válság uniós elszenvedői között a gazdaság és a költségvetés konszolidációja, valamint a növekedés és a felzárkózás terén, mert nem kellett kötelezően igazodnia az euróövezet általános szabályaihoz.
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy egy ellenzéki győzelem miért jelentene drámai visszafordulást és gazdasági katasztrófát Magyarország számára. A még titkos, de szivárgó terv szerint vagy utcai anarchiával, vagy választási győzelemmel lehetne olyan népszavazást kiírni, ami az alaptörvényt kijátszva bevinné az országot az eurózónába.
Összesen 123 szakmai javaslat érkezett a közmédia jövőjéről. 
